A rendhagyó színű és formabontó dizájnergyümölcsök legújabb szenzációja a lila paradicsom, ami ugyan még nem került forgalomba, de már nagy érdeklődés övezi Amerikában. Egy Angliában élő botanikus kísérletezte ki a paradicsom egy génkezelt verzióját, ami az áfonya superfood összetevőjétől vált lilává.
Habár a tudomány bizonyította, hogy a génmódosított élelmiszerek nem károsak, a többség mégsem fogadja el a szakértők véleményét. Mi lehet ennek az oka?
Étkezz tisztán, eddz mocskosul! - ez a jeligéje a clean eating hazai követőinek. De mitől tiszta a tiszta étkezés? És tényleg olyan jó ez nekünk? A hangzatos érvek mögött sokszor téves meggyőződések és ferdítések, mintsem tudományosan megalapozott eredmények állnak. És sajnos sokan be is dőlnek azoknak.
A tudomány és a technika fejlődésével ma már nemcsak az a vita tárgya, mi hizlal jobban, a zsír vagy a szénhidrát, hanem, hogy kell-e félnünk a génmanipulált élelmiszerektől. Ezt a témát nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért jobb, ha kellően megalapozott tudással felvértezve követjük a híreket és olvasgatjuk az élelmiszerek csomagolásán lévő feliratokat. Íme a génmanipulált élelmiszerek kiskátéja.
A fejlődés megállíthatatlan, ezért jobb tisztán látni, mi az a valós veszély, kockázat, amitől félnünk lehet. Összegyűjtöttük, mit jelentenek az olyan fogalmak, mint génszökés, géntranszfer, és utánanéztünk, a GM élelmiszerek elterjedésének van-e köze az egyre növekvő arányú ételallergiához. GMO, 2. rész.
Sok lehetőség rejlik a genetikailag módosított szervezetekben, de majdnem ugyanannyi, ha nem több a kétség és a veszély.
