Szeretném veled őszintén megosztani egy alapvető kételyemet. Mindig, amikor olyan egészségügyi problémáról hallok, írok, amelynek létezése nehezen kimutatható, szkeptikussá válok. Ez nem jelenti azt, hogy nem hiszem el! Sőt, éppen azt jelenti, hogy hiszem, csak/és nem tudom.
Ebbe a „talán igaz” kategóriába tartozik a mostanában divatos elmélet, amely szerint krónikus betegségeink, sőt súlytöbbletünk mögött is sav-bázis háztartásunk zavara áll. Egyre többen vannak (ez persze a nők között gyakoribb), akik különféle méregtelenítő kúrákat, böjtöket tartanak, vagy lúgos gyógyvizet isznak, s időnként lakmuszpapírral megmérik a vizelet vagy a nyál pH-ját. Ez persze nem árthat, amíg nem csavarodunk teljesen bele. Ennél a lakmuszos méricskélésnél megbízhatóbbnak tartják a szakemberek, ha megfigyeljük a tüneteket, amelyek azt mutatják, hogy túl sok a sav a szervezetünkben.
Húhh, mennyi tünet!
Hogy melyek ezek a tünetek? Nos. A bőr szürkés, sárgás, petyhüdt, száraz, korpázó és kisebb-nagyobb pattanások, vörös foltok tarkítják. A szemfehérje vöröses, gyulladt.
A nyelv lepedékes, esetleg repedezésre hajlamos, ajkaid elveszítik szép, piros, húsos formájukat. A körmöd elkezd töredezni, elvékonyodik, miként hajszálaid is. Előfordulhat, hogy rossz szagúvá válik a leheleted. Sokszor érzed puffadtnak a pocakodat, és testszagod is megváltozik. Mindez utalhat arra, hogy túl sok sav van a véredben. De utalhat ezenkívül százféle más dologra is. Például B-vitamin-hiányra vagy hormonális problémára. Legjobb talán ilyenkor dokihoz menni. Bár ezt a fránya túlsavasodást a rutin laborvizsgálatok nem mutatják, és az orvosok sem szokták észrevenni.
A természetgyógyászok szerint
Mivel azonban a természetgyógyászok szerint a sav-bázis háztartás zavarának súlyos következményei lehetnek az egyszerű elhízástól a krónikus gyulladáson, a banálisnak tűnő fertőzéseken át egészen a szívinfarktusig, a fent leírt tünetek esetén gondolhatsz erre is. Érdemes időben felmérni, hogyan is áll a szervezet.
Létezik egy olyan technológia, amellyel egészen pontosan meg lehet határozni a vérből, a vizeletből és a nyálból a pH-t, a testnedvek elektron- és iontartalmát. Prof. Vincent Bulone kutatásainak köszönhetően kifejlesztettek egy olyan készüléket, amellyel meg tudják állapítani, milyen a sejtek anyagcseréje, a szervezet ellenálló ereje, regeneráló képessége és biológiai kora. Ezt a vizsgálatot BETA-nak (bioelektromos terrén analízisnek) vagy miliővizsgálatnak hívják. Ebből kiderül szervezeted energetikai szintje, és hogy sejtszinten hány éves vagy.
Addig is azonban, amíg nem akarsz rákölteni egy csomó pénzt a diagnózisra, s a gyógyításra, élj egészségesen. Az unalomig emlegetett változás: no cigi, kevés alkohol, maximum két kávé naponta. Sok folyadék, kevés stressz. És persze séta, kirándulás, futás, úszás, aerobik – ami és amennyi belefér.
Tudnivalók az értékekről
Normál értékek:
a vér pH-ja normálisan 7,3-7,45, a nyálé 6,5-6,85, a vizeleté pedig 5,8-6,8 között mozog.
Acidózisról akkor beszélünk, ha a vér pH-ja 7,3 alatti. Ez csak extrémen súlyos betegségek esetén szokott kialakulni, mivel szervezetünk kiegyensúlyozza: például több savat választ ki a vesén át. Rejtett acidózisban nem jön létre pH-csökkenés a vérben, mert testünk kiegyenlíti az elváltozást: pl. több bázikus kalciumot juttat a vérbe - szükség esetén kioldja a csontokból.
Alkalóziskor a vér-pH 7,5 fölé emelkedik. Ez is csak extrém esetben szokott előfordulni: túlzott intenzív és gyors belégzés (hisztériás roham, nagy fájdalom, sokk) esetén, vagy nagy mennyiségű savvesztéskor és lúgos anyag elfogyasztásakor. Normális körülmények között a szervezet a kisebb eltolódásokat itt is képes kompenzálni.
