Akár hiszed, akár nem, a tipikusan nyári ételmérgezésekre a saját konyhádban is „szert tehetsz”, ha nem vagy elég körültekintő, s nem tartasz be alapvető higiéniai szabályokat.
Körüljártuk, hol és milyen veszélyek leselkednek rád így, nyár környékén. A dinnyelékelés problémáitól a rosszul átsütött grillhúson át a tojásos majonéz veszélyeiig. A bacik még a mosogatógépben is kíválóan érzik magkat!
Éhkopp és széntabletta – a majonéz és a grillparti
Kriszta barátnőm egyedül él, napjai nagy részét a munkahelyén, illetve „házon kívül” tölti. Kötetlen életformájából következően a hűtőgépéből nem „dől ki” az étel, sőt általában szinte üresen árválkodik. Egy nap este kilenckor rémülten hívott fel, kérve: segítsek, mert a nagyon rosszul van, magas a láza, többször hányt. Hívtam az éjszakai ügyeletet, Krisztát a kiérkező orvos szalmonellafertőzés gyanújával kórházba szállíttatta. Mint kiderült: a bajt a hűtőben jó ideje árválkodó, lejárt szavatosságú majonéz okozta, amelyet előző nap reggel kent rá egy szelet kenyérre.
A konyhai sürgölődést bevallottan nem a kedvenc időtöltései között számon tartó kolléganőm kerti grillpartijára – velem együtt – néhány más vendég is hosszú ideig emlékezni fog. A rosszul átsütött, szinte nyersen asztalra kerülő húsféleségek elfogyasztása után naponta többször kerestük fel az illemhelyet.
A lucullusinak tűnő lakoma után következett az éhkopp, mivel a gyomrunk a vízben főtt sós krumplinál, az almakompótnál, a kétszersültnél különb étkeket képtelen volt befogadni. Az elkövetkező napokban szorgalmasan rágicsáltuk a széntablettákat, tisztességes mennyiségben fogyasztottuk a hányást csillapító tablettákat.
Nem szeretnék különösebb családi titkokat elárulni, de szent rettenettel és nem kis aggodalommal nézem, mi minden lapul az immár családapává, családanyává lett gyerekeim hűtőgépében, a nyálkássá vált felvágottaktól az ételmaradékokon át a rothadásnak indult gyümölcsökig, zöldségekig. Többször próbáltam felhívni a figyelmüket a helytelen ételtárolás egészségkockázataira, nevezetesen az elsősorban nyáron „tipikus” gyomor- és bélfertőzés, szalmonellafertőzés valószínűségére, ám – mindmáig – intelmeimet elengedték a fülük mellett…
Hányás, hasmenés – szárnyasok, tojások, eszközök
Pedig van néhány alapszabály, amelyet azért is érdemes betartani, mert az amúgy is izzasztó nyárban nem nevezhető kifejezetten szórakoztató programnak a betegeskedés, különösen nem, ha az lázzal, hányással, hasmenéssel – tehát folyadékvesztéssel –, rossz közérzettel és gyengeségérzettel jár. Márpedig ezek a nyári ételfertőzések legjellemzőbb tünetei.
Azt tapasztalom a környezetemben, hogy nemcsak a konyhatündérnek kifejezetten nem nevezhető, egyszemélyes háztartást vezető, fiatal nők, az alkalmi, tehát nem rendszeresen főző háziasszonyok, de még a családi háztartást vezető sorstársaim többsége sincs mindig tisztában azzal, hogyan kell – a kórokozók terjedése szempontjából igencsak veszélyes időszakban – a különféle élelmiszer-nyersanyagokat, félkész és kész ételeket tárolni, illetve milyen ételek elkészítését, fogyasztását érdemes a kánikulában elkerülni.
Az egyik fontos alapszabály, amelyre még az egy- vagy kétszemélyes háztartást vezetőknek, a konyhában a szükségesnél többet nem forgolódóknak is érdemes megfogadniuk, hogy lejárt szavatosságú élelmiszereket (húst, felvágottat, tejterméket) akkor se együnk meg, ha – úgy általában – nem szívesen dobunk ételt a szemétbe.
A következő betartandó ételhigiénés szabály a nyersanyagok elő- és elkészítésére, majd a már elkészült étel tárolására vonatkozik.
A tyúktojást felhasználás előtt folyóvízzel alaposan mossuk meg, mert csak így lehet elkerülni, hogy a kórokozóktól hemzsegő, rászáradt ürülékből akár csak egyetlen kórokozó is az ételünkbe kerüljön.
A nyers húsokat, különösen a csirkehúst a többi élelmiszer-nyersanyagtól elkülönítve tároljuk, külön húsvágó deszkán dolgozzuk, daraboljuk fel. Mielőtt más nyersanyagokhoz (pl. zöldségek, fűszerek) nyúlunk, alaposan mossunk kezet.
A konyhai eszközöket (a késeket, a vágódeszkát, a klopfolót) használat után azonnal mossuk át mosogatószeres, folyó, meleg vízzel!
Boldog bacik, avagy a házikoszt veszélyei
A szalmonella – legalábbis az idevonatkozó ÁNTSZ-statisztikák szerint – nem elsősorban a közétkeztetésben részt vevőket, hanem a házikoszton élőket veszélyeztetheti.
A kórokozók egyébként nemcsak a „helytelenül” készített/tárolt ételekből kerülhetnek a szervezetünkbe, hanem szennyezett konyhai eszközeinkről is az ételeinkbe. Ezért fontos, hogy nyáron a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordítsunk a konyhában található edények, kisgépek, berendezési tárgyak tisztán tartására. A hőségben az egészségünk és szeretteink egészsége elleni merényletnek számítanak a használat után el nem mosott edények, tányérok, evőeszközök, a kiürítetlen szemetesedény, sőt kiválóan érzik magukat a bacik a mosogatógépben is, ha annak ajtaját a program lejárta után nem nyitjuk ki, és az elmosott edényeket nem szedjük ki.
Az ételkészítés után ne csak a munkalapot, a konyhaasztalt töröljük át mosogatószeres, majd tiszta szivaccsal, viledakendővel, hanem a gáz- és villanytűzhely platniját, gombjait, a sütő fogantyúját is.
A gyümölcs és a zöldség tárolására használt dobozokat, műanyag kosarakat is tartsuk tisztán: béleljük ki papírszalvétával, és azt rendszeresen cseréljük. A hűtő belsejét hetente egyszer törüljük át mosogatószeres, ecetes szivaccsal, viledakendővel. (Az ecet fertőtlenít, szagtalanít és a tárolt ételeket is frissen tartja.)
Így „spájzolj”!
A nyári melegben 1-2 óránál többet ne tároljuk a darált húst, ne készítsünk hideg eljárással, nyers tojásból krémeket, édességeket, mártásokat.
A kánikulában sokkal több figyelmet kell fordítani a készételek tárolására is. Veszélyesek lehetnek az előző este vagy aznap délben elkészített, ám csak szobahőmérsékleten tárolt, tejtermékekkel ízesített főtt tészták (ilyen pl. a túrós csúsza), a tojás felhasználásával készültek is (tojásos galuska), mert
a szénhidrátdús ételeken néhány órán belül megtelepszenek a baktériumok.
Nyáron a maradék főtt ételeket tanácsos hideg vízben lehűteni, és ezt követően azonnal a hűtőbe tenni.
Újbóli felhasználáskor ne csak melegítsük, hanem forraljuk is fel a főtt ételeket.
Minden élelmiszert fóliával, fedővel letakarva tegyünk a hűtőbe. A felvágottakat is lefóliázva tartsuk, a felbontott hús- és halkonzerveket vegyük ki a fémdobozukból, tegyük át egy tálkába, kistányérra, és fóliázzuk le. A megbontott kefirt, joghurtot, túrót, túrókrémet, pudingot még a fridzsiderben se tároljuk egy napnál tovább.
Mosd szorgosan! – zöldségek és gyümölcsök
Ha te is azok közé tartozol, akik szinte tobzódnak a friss gyümölcsök, zöldségek kínálatában és élvezetében, mielőtt bekebelezed, feltálalod, nyersnyagként felhasználod ezeket, ne feledkezz meg alapos, többszöri, folyóvizes le- és átmosásukról. Ez annál is fontosabb, mert nemcsak a talajból származó szennyeződések, hanem a termesztésük során felhasznált vegyszermaradványok is rajtuk maradhatnak, amelyek aztán a gyomorba kerülve akár enyhébb vagy súlyosabb mérgezési tüneteket is okozhatnak.
Lehet, hogy bocsánatos bűnnek tartod, amikor a piaci standon egy kedves mosoly kíséretében – kóstolóként – bekapsz egy szem málnát, szedret, sárgabarackot, és nem tudsz ellenállni a kísértésnek, amikor autózás közben meglátod az út melletti árus gyümölcskínálatát. Talán nem eléggé közismert, de ezekkel az útszélen vásárolt étkekkel az a probléma, hogy az út porával nemcsak kívül szennyeződnek, hanem folyamatosan szívják meg magukat a benzingőzből és kipufogógázból származó káros anyagokkal.
A szerencsén múlik – a dinnye és az orosz rulett
A dinnye lékeltetését a járványügyi szakértők egyenesen az orosz ruletthez hasonlítják, vagyis csak szerencse kérdése, hogy a gyakori trágyázással termelt gyümölcs héján megtelepedett baktériumok „eltalálják-e” a szervezetedet, vagy sem. Ha volt „töltény” a pisztolyban, vagyis a kórokozó bejutott a szervezetedbe, akkor jön a vérhasfertőzés (amely az egyik „legkomolyabb” az összes, bélrendszert érintő fertőzés közül).
Ne lékeltess, és – ha lehet – ne vásárolj felezett, negyedelt görögdinnyét sem. Egyébként a magukat dinnyeszakértőknek tartók általában két módszerre esküsznek, amikor a legédesebbet, legérettebbet akarják kiválasztani. Az egyik a kocogtatás, a másik a dinnye szárának szemrevételezése. Ha az még zöld, akkor a gyümölcsöt éretlenül „szüretelték” le, így feltehetőleg cukortartalma is hagy némi kívánnivalót maga után.
Épp az előbbiekben emlegetett baktériumfertőzés elkerülése végett tanácsos a hazacipelt gyümölcsöt a hűtés és kiporciózás előtt folyóvízzel alaposan átmosni.
Legyél szemfüles!
Egyébként ha az életformád miatt gyakran étkezel vendéglőben, étteremben (ráadásul mindig abban, ami az utadba kerül), nem árt, ha – mielőtt helyet foglalsz – szemrevételezed a helyet, ahová betértél.
Én például farkaséhesen mondtam le egy balatoni strandon – hosszú sorban állás után – a palacsintaevésről, amikor megláttam, hogy a tésztát töltögető alkalmazott hol a homlokáról törli le puszta kézzel az izzadtságot, hol pedig az ujjáról nyalja le a ráragadt tölteléket.
Aztán fordultam már ki étteremből nem éppen tisztának mondható asztalterítő miatt, és a konyhából az éttermi részbe előjövő séf láttán, akinek külseje sejteni engedte a konyhában uralkodó higiénés viszonyokat… Bár a magyarországi éttermek nagy részét – meghatározott időközönként – felügyelik a tisztiorvosi szolgálatok, nem árt, ha a saját szemünkkel is meggyőződünk a nyári büfék, strandokon működő önkiszolgálók tisztaságáról, az ott kínált ételek frissességéről, elkészítésének körülményeiről.
Ha étel-házhozszállítást rendelsz, és az ízét, színét, állagát gyanúsnak találod, ne fogyaszd el. Csak annyit rendelj egy-egy ételből, amennyit elfogyasztasz. Különösen a tésztafélékkel kapcsolatban érdemes megfogadni a tanácsot: még hűtőben se tárold azokat másnapig.
A bél- és gyomorfertőzés, szalmonellózis kockázatát úgy is csökkentheted, ha az étteremben, vendéglőben frissen készült ételeket választasz. Nyáron ne rendelj maradékokból készíthető fogásokat (pl. hortobágyi palacsinta, brassói aprópecsenye), sőt madártejet, helyben készült (ún. „kézi” ) fagylaltot sem.
Az sem mindegy, milyen forgalmú étterembe térsz be. Ahol kisebb a vendégforgalom, ott nagyobb az esély arra, hogy az előző napról maradt, „felmelegített” étel kerül a tányérodra.
