Az őssejtbotrány és a lényeg

Olvasási idő kb. 3 perc

A múlt héten minden újságban vezető helyet kapott a hír: egy amerikai, egy ukrán és két magyar orvost vettek őrizetbe emberi test tiltott, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett felhasználásának gyanúja miatt. Az illegális őssejtbeültetések Kaposváron történtek egy plasztikai sebészettel foglalkozó magánklinikán. A kezelésekért ötmillió forintot kértek.

Azt mondod: na és? Miért ne próbálhatnának ki az orvosok új módszereket olyan betegeken, akik erre vállalkoznak, akiken a hagyományos kezelések nem segítenek? Régi vita ez. Én azt gondolom, hogy ne próbáljanak ki. Mert az embereken végzett kísérlet lesz, és nem gyógyítás. Ugyanis a gyógyítás alapelve az, hogy ha nem tudsz segíteni, legalább ne árts. Kaposváron a beavatkozáshoz szükséges őssejteket állítólag elvetélt emberi magzatokból nyerték, és azokat injekció vagy infúzió formájában adták be a betegeknek, bár ezt még nem erősítette meg a rendőrségi nyomozás.

Az őssejtbeültetésnek sem a hasznossága, sem a veszélyei nem kellően ismertek. Az viszont elgondolkoztató, hogy egyetlen ilyen illegálisan kezelt beteg sem jelentkezett, hogy megvédje az orvosokat. Azzal, hogy elmondja, ő meggyógyult. Vagy legalább jobban van.

Mik is azok az őssejtek?<ik></ik>

Az őssejtek szervezetünk felnőtt sejtjeivel ellentétben még nem specializálódtak, ezért minden sejttípus kifejlődhet belőlük. Az újszülöttek köldökvéréből kivonható őssejtekből elvileg bármilyen sejt kialakítható.
A tudomány nagy álma, hogy ezek beültetésével sok betegség gyógyíthatóvá válik. Egyszer, talán.
Attól azonban még nagyon messze van a tudomány, hogy őssejtek segítségével beültethető szöveteket, szerveket hozzanak létre. Ma még azt sem tudják, hogy egy adott őssejtből milyen differenciált sejt jön létre, illetve a sejtosztódáskor fellépő esetleges hibák keletkezése sem ismert.

Mi az őssejtbank, és mit tárol?

Magyarországon is lehetőség van arra, hogy azok a szülők, akik az őssejtek tárolásával szeretnék biztosítani gyermeküket későbbi, előre nem látható betegségek – leukémia, szívinfarktus, agyvérzés, cukorbetegség – esetére, levetessék és bankba rakják újszülött csecsemőjük köldökzsinórvérét. Ez ma már csupán pénzkérdés. Nem fáj és nem is veszélyes. Az eljárás során szüléskor levesznek 60 milliliter vért a köldökzsinórból, a levett mintát a fagyasztólaborban védőoldattal keverik össze, majd folyékony nitrogén gőzében tárolják. Az eddigi tapasztalatok alapján egy újszülött köldökzsinórvérének őssejtjei még 10–15 évig alkalmasak maradnak egyes vérképzőszervi betegségekben sejttranszplantációra.

Mi az az őssejt-transzplantáció?

Az őssejteket már régóta használják a gyógyításban. Először Robert A. Good professzor alkalmazott 1969-ben csontvelőátültetést egy primer immunhiányos gyermek kezelésében. A köldökzsinórvért pedig először 1988-ban használták transzplantációra Franciaországban. Azóta több mint 3000 alkalommal került sor őssejtátültetésre világszerte. Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház gyermekcsontvelő-transzplantációs osztályán 2002-ben ültettek be először köldökzsinórvért egy leukémiás kisfiúba, akinek a testvére volt a donor. Azóta több ilyen műtétet végeztek. (Egyikről a Díványon is olvashatsz hamarosan.)

Melyik őssejtbeültetés illegális?

Az őssejtkutatás célja, hogy az olyan betegségek, mint az Alzheimer- és Parkinson-kór, az agyvérzés, bizonyos izomsorvadások gyógyíthatók legyenek. Több közlemény jelent már meg – igazolásaként annak, hogy az őssejtek laboratóriumi körülmények között képesek például inzulintermelő szigetsejtekké alakulni. Így talán a cukorbetegség bizonyos fajtáinál az őssejtek beültetésével végre gyógyíthatóvá válhat a betegség, és kiküszöbölhető lesz a naponkénti injekciós inzulinkezelés.

Előfordult, hogy laboratóriumi körülmények között köldökzsinórvér-őssejtekből előállított idegsejtek működőképesek voltak. Arra is volt már példa, hogy szívinfarktuson átesetteknél őssejteket juttatva a károsodott szívizomzatba, képesek voltak szívizomsejteket létrehozni, és a szövet regenerálódását elősegíteni. Távolabbi cél a szövetek és szervek, szívbillentyűk, ízületek, porckorongok előállítása őssejtekből. Ezek a kutatások azonban még csak kísérleti fázisban vannak. Többségük még az állatokon való kipróbálás fázisáig sem jutott el. Ezért embereken történő alkalmazásuk tilos és büntetendő!

A legújabb hazai központ tervéről itt olvashatsz: Őssejtterápiás központ nyílhat Ferihegy mellett

Ha ez bejött, nézd meg ezeket is:

Olyan, mint egy horrorfilm, csak itt a vér, a láz, a fájdalom valódi, a rettegés, a rémület igazi – és majdnem mindenki meghal, aki segíteni próbál. | Biológiai fegyver szabadon

Vajon, ha egy létező genetikai vizsgálatkor kiderülne, hogy születendő gyermeked meleg lesz, világra hoznád-e? Elhinnéd-e? Gondolkodnál-e egy pillanatig is? | Ha tudnád, hogy meleg lesz, megszülnéd?


Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.