Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A szédülés vonaglássá változik, az idegek felmondják a szolgálatot, és elvész az egyensúlyérzék. A beteg minden testnyílásán ömlik a vér. A zsigerek szétszakadnak, olyan hanggal, mint amikor a textil végigreped, és nyálkahártyájuk kilökődik. Az erek szétpukkadnak.
S miután gazdáját elpusztította, a vírus a szabadba tör.
Azt gondolod, ilyen borzalmak csak Afrikában fordulhatnak elő. Igazad van. Egyelőre ez a járvány eddig még csak Afrikában ütötte fel a fejét, de a Wildlife Conservation Society egyik tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés és a csapadék eloszlásváltozásai miatt többféle, állatokat és embereket egyaránt fenyegető kórokozó terjedése indulhat meg újabb területeken. A szakemberek tizenkét kórokozót emeltek ki: ezek közé tartozik az ebola is.
A kórokozó még mindig ismeretlen
Ebolajárványt a világ leggyorsabban terjedő és leghalálosabb kórokozója, az Ebola- és a Marburg-vírus okozhat. A Marburg-vírust – legalábbis járványos formában – eddig csak egyszer észlelték 1967-ben, az Ebola azonban már többször okozott járványos megbetegedést Afrikában. Senki nem tudja, hogy a vírus hol van, kiben, miben lakik. Mikor okoz járványt, hol üti fel a fejét, kire támad. Olyan, mint egy biológiai fegyver egy ismeretlen lény kezében. A kórokozó egy ma még ismeretlen, vadon élő állatfajban, talán rágcsálókban vagy denevérben tartja fenn magát, ahonnan olykor az emberre vagy a csimpánzokra is átterjedhet. Először 1976-ban azonosították a Kongói Köztársaságban.
A góc egy missziós kórházban volt
Az ebola első járványa 1976-ban Zairében és Szudánban volt. A két helyszín között semmiféle kapcsolat nem volt, a klinikai kép és a halálozási arány (Szudánban 41%, Zairében 88%) is különbözött. A fertőzés mindkét helyen elképesztő gyorsasággal terjedt. A szudáni betegeket a helyi (maridi) kórházba vitték, ahol a 230 fős kórházi személyzetből 76-an betegedtek meg, közülük 41-en haltak meg. Zairében Kikwit város missziós kórházából indult a járvány, ahol nem volt orvos, a betegekkel félig képzett apácák foglalkoztak, akik naponta mindössze 5 új fecskendőt kaptak, amelyeket néha leöblítettek vízzel, gumikesztyű és sterilizálás nélkül kezeltek több száz embert. Az emberiség őrült nagy szerencséjére a vírus sem emberben, sem majmokban nem képes tartósan fennmaradni. Viszont gyorsan mutálódik, cserélgeti a génjeit, új törzseket hoz létre szinte minden egyes felbukkanásakor.
Túlélhető?
Miként azt sem tudják, mi indítja el, azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki éli túl, hiszen gyógyszer, védőoltás nincs ellene. A beavatkozás gyakorlatilag a folyadékveszteség intravénás pótlására korlátozódik. A túlélők gyógyulása lassú, legalább 2 hónap, és még 4 hónapon át ürítik a vírust. Többféle adatsor is amellett szól, hogy a kétféle vírus járványos esetei összefüggésbe hozhatók az esős és a száraz évszakok szokatlan ütemű váltakozásaival: ha a klímaváltozás hatására eltolódnak, illetve meghosszabbodnak az évszakok, akkor számítani lehet rá, hogy az ebola is újabb területeken és gyakrabban fog felbukkanni.
Fókuszban Afrika kultúrája, népei, minden, ami fekete földrész – további cikkek a témában itt!
Ha ez a cikk tetszett, ezt is ajánljuk:
A Taj Mahal, a goai tengerpart kókuszpálmái és a Himalája lélegzetelállító csúcsai mellett maradandó élményünk lesz az indiai hasmenés. | A nyaralás rettegett pillanata – Indiában
Négyre emelkedett a sertésinfluenzával megfertőződött magyar betegek száma. De vajon az emberiség történetében milyen járványokon keresztül vezetett az út idáig? | A pestistől a sertésinfluenzáig
Indulnál külföldre, de sokat riogatnak a fertőzésekkel. Mire érdemes injekciót kérni? Mire figyelj indulás előtt? | Oltások, ha külföldre indulsz
