Ez volt a világ első biológiai fegyvere: 800 éve vetették be
A tudósok a világ első biológiai fegyverének tekintik azt a holttestet, amelyet egy középkori ostrom során dobtak bele egy norvég királyi erőd kútjába.
A tudósok a világ első biológiai fegyverének tekintik azt a holttestet, amelyet egy középkori ostrom során dobtak bele egy norvég királyi erőd kútjába.
Vegetáriánus hadművelet. Ez volt az a sajátos terv, ami a második világháborúban született meg a szövetségesek hadikonyháján: nevezetesen, hogy lépfenével fertőzött lenmagpogácsákat dobáljanak le a szarvasmarhák számára Németország fölött, elterjesztve így a veszélyes biológiai fegyvert az ország területén, és megadásra kényszerítve Hitlert. Végül nem került rá sor, de nem a tehénlepényeken múlott.
A kazah–üzbég határon, a szinte teljesen kiszáradt Aral-tóban található az Újjászületés Szigete. Nem víz határolja, hanem a sivatag mérgező pora, így nem véletlen, hogy a közelben lakók inkább Halvaszületett néven emlegetik.
A második világháború során a harcoló felek korábban sohasem látott kegyetlenségeket követtek el, néhány kifejezetten embertelen terv azonban – szerencsére – sohasem valósult meg: ezek közé tartozik a japánok hírhedt kísérlete, hogy biológiai fegyverként pestist szórjanak az Egyesült Államokra.
Az ókori világ legfélelmetesebb hadászati eszközeiből a tudományos élet profitált igazán.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. Ma egy várostromban veszünk részt.