Hétvégén visszahízom?

Olvasási idő kb. 2 perc

A vasárnapi ebéd szentségéről Krúdy–Huszárik–Sára–Latinovits Szindbádja után írni, beszélni szinte lehetetlen. A négy órán át főtt, aranyló húsleves szárnyasszigetekkel és tengermélyi növényként lebegő, kézzel készített cérnametélttel, a végtelen rafinériával fűszerezett mártások és köretek, a roppanós-omlós, ízes kacsamell látványa mindannyiunkban egy csapásra megteremti a harmóniát, a nyugalmat. És némi vallásos elfogódottságot is talán – a diadalmas étvágy oltárként magasodik a hétköznapok homogén, diétás kosztja fölé.

Nem baj, majd holnap…

Egy családi ebéd, ahol mindannyian lenyugszunk kicsit, ahol órákig tartó beszélgetések indulnak a fogások között, és ahol nem lehet nem enni. Mert gyönyörű, mert jó, mert egyszerűen nincs más lehetőségünk.

Sokan élnek a hétköznapi táplálkozás és a hétvégi evés kettősében. Vannak, akik tudatosan, mások öntudatlanul alakítják így. A megelőző napok az előrekoplalás jegyében telnek, a vasárnapi ebédet pedig a „nem baj, majd holnap, holnapután nem eszem semmit” gondolata lengi át.

Azt itt nem is részletezem, mennyire rossz ez a hozzáállás, még akkor is, ha tudatosan eszünk „félre”. Ha folyamatosan arra programozzuk magunkat, most biztosan felszedek pár kilót, most biztosan visszahízom azt, amit hét közben lefogytam, akkor nagy eséllyel így is lesz. Az agyunk csak teljesíti kérésünket. Legalábbis megpróbálja.

A különféle helyeken felbukkanó sült kacsa

Szerencsére ennek fizikai akadályai vannak. Nem lehet hízni egy nagy ebédtől, de még egy azt követő vacsorától sem – egyáltalán nem az alkalmi túlevéstől hízunk el.

A hízás hosszú ideig tartó folyamat, amelyet a testünk ellen folytatott, kőkemény harccal érhetünk csak el. Nagyi hétvégi menüjével testünk nagyjából tizenkét órát foglalatoskodik, eközben különböző helyeken, különböző állapotaiban, különböző időket tölt el a sült kacsa. Ahhoz, hogy ebből illúzióromboló elnevezésű tápanyag keletkezzen, rengeteg segédanyagra van szükség. Olyan ez, mint egy futószalag adott mennyiségű munkással. Hiába halad sokkal több dolog ott a kelleténél, ha nincs elég abból, ami felhasználható formájúvá alakítja. Ezért nem hízhatunk tízezer kalória elfogyasztása után egy kilót.

Ilyenkor egyél nyugodtan, hagyd a negatív gondolatokat, és igyál még egy pohár bort…

Több mint testőr. Karatemester és életmód-tanácsadó. Megvéd a gyanús módszerektől. Megvéd a szenvedéstől és a kilóktól. Konkrét kérdésed van? Az alábbi linkre kattintva felteheted Tarjáni Gyulának.

Kérdések és válaszok

A sorozat korábbi cikkei:

Csak hasra és popsira?

Aludj, hogy el ne hízz!

Akik a víztől is fogynak!

A diéta keresztjén

Becsengeted a szakácsot?

Félsz a nagy izmoktól?

Érezz rá, mi a jó neked!

Megfeszülve nem megy

Mérlegen a tudat

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.