Meddig halogatjátok még? Jaj, lányom, te sem leszel fiatalabb! Ketyeg a biológiai óra, mikor szánod rá végre magad? Nem fogod bírni az éjszakázást! Nem elég megszülni azt a gyereket, fel is kell nevelni! Mindig az a karrier, mit akarsz azzal? Aztán majd ott állsz vénségedre egyedül! Nagyon aggódom értetek, ebben a korban már nem lesz egészséges a baba!
Nem sorolom tovább. Szerintem minden nő csípőből hozzá tud tenni kettőt-hármat saját gyűjtésből. Legalábbis azok, akik elmúltak harminc évesek, és még nem totyog a lábuk körül néhány, de minimum egy gyerek. És ezek még csak az anyukák, nagynénik, szomszédok, pénztáros nénik, idősebb kollégák, körzeti orvosok és barátnők aggodalmai. A politikusokat és énekeseket meg sem említeném. Pedig nem akkora katasztrófa idősebb korban szülni! Sőt!
Egyértelmű tendencia a világ jelentős részén, így Magyarországon is, hogy a gyermekvállalás ideje egyre kitolódik. Harminc az új húsz, negyven az új harminc, sőt ötven az új negyven az első gyerek születése szempontjából. Minden ötödik nő 35 éves kora felett vállalja az első gyerekét, és a negyven éves kor feletti első babás kismamák száma is megsokszorozódott az utóbbi tíz-tizenöt évben. Szóval ideje megnézni a jó oldalát ennek a folyamatnak! Ezúttal a gyerekek szempontjából.
A gyereknek például mindegy, hogy idősebbek vagy fiatalok a szülei
Ugyanúgy szereti, fárasztja, rajongja és bosszantja őket. Tapasztalatból mondom, a mamám harmincöt éves volt, mikor megszülettem. Akkoriban ez nem volt különösebben gyakori, és bár akkora király nem voltam vele, mint Eszti, a zenélődobozával – azért viszonylag kirívó volt. Minden barátomnak, osztálytársamnak jó tíz évvel fiatalabbak voltak a szülei. És sosem éreztem kínosan magam emiatt. Lehet, hogy nem gondoltam azt, hogy az én mamám a legeslegszebb tündérhercegnő, mert volt olyan anyuka, akinek a haja hosszabb és szőkébb, a szoknyája meg csipkésebb és rövidebb volt – de arról eléggé meg vagyok győződve jópár évtizede, hogy jobb anyukája nincsen senkinek.
Lehet persze szuperanya valaki nagyon fiatalon is, és jöhetnek össze rosszul a dolgok idősebb anyaként – de van néhány statisztikai tény, amit mostanában kiderítettek arról , hogy miért járnak jól a gyerekek, ha idősebbek a szüleik.
Általában többre viszik
Egy svéd kutatásban megnézték, hogy igaz-e az az aggodalom, hogy mindenféle hátránya származik a kis utódoknak szüleik élemedettebb korából. Azt találták, hogy egyáltalán nem – sőt számos dologban jobban álltak felnőttként, mint azok, akiket fiatalabb szülők neveltek.
Testvéreket vettek be a kutatásba, tehát a családi környezet, a szülők adottságai nagyjából ugyanazok voltak, és mégis. A később született öccsök és húgok felnőttkorukra általában magasabbak voltak, tovább maradtak az oktatási rendszerben, nagyobb eséllyel mentek egyetemre és jobban teljesítettek a képességfelmérő teszteken.
Jobb „képességeik” vannak
Nem csak testvérekre nézve, hanem általában az anya életkora szerint vizsgálva a gyerekeket, az a helyzet, hogy a kognitív képességeket felmérő teszteken, mindenféle egyéb képesség-teszten és az iskolai vizsgákon jobban teljesítenek a későbbi csemeték.
Nem volt ez mindig így! Az ötvenes és hetvenes években éppen fordított volt a helyzet, azaz akkor nagyobb eséllyel tűnt ki az iskolában, és jutott felsőoktatásba egy gyerek, ha a húszas éveiben járó anya hozta a világra. A London School of Economics és a Max Planck Intézet közös kutatásában sok évtized adatait elemezve hozták ki ezt az eredményt. Hogy miért fordult meg ez a mutató? A kutatók szerint azért, mert napjainkban más okok miatt szülnek később a nők, mint 40-70 éve. Régen a sokadik gyerekek születtek édesanyjuk idősebb korában, ma pedig sokszor a régen várt és minden földi jóval elhalmozott elsőszülöttek.
Mostanában az első gyerekvállalás ideje erősen korrelál az anya iskolázottságával, és a munkában betöltött szerepével – azaz manapság minél magasabb iskolázottságú egy anya, annál valószínűbb, hogy később fog szülni. És az addig összeszedett javait a gyerekére fordítja. Játékok, fejlesztő eszközök, baba és gyerekprogramok, és persze a figyelem és példa, amit az idősebb mamák nyújtanak, elérik az eredményüket: a gyerekek okosabbak lesznek, jobban teljesítenek. Egyébként, ha a képzettséget és státuszt kiszűrték az adatokból, akkor a szülési kor alapján lévő kognitív különbség is eltűnt.
Azért érdemes a gyerekek boldogulása szempontjából a kognitív képességeket vizsgálni, mert ezek elég jó bejóslói annak, hogy milyen státuszban és gazdasági körülmények között fog élni valaki felnőtt korában, összefüggnek a várható egészségi állapottal és az élettel való megelégedettséggel is. Így bár persze az is érdekes, hogy ki milyen éles eszű, messzebb menő következtetéseket is le lehet vonni ebből.
Magasabb szintű nyelvi képességeik vannak
Ami mindjárt részben megmagyarázza az előző pontot. Ugyanis a nyelvi képességek meglehetősen szükségesek ahhoz, hogy valaki az iskolában jól boldoguljon, pallérozza elméjét, és sikerélményt szerezzen a tanulásban, ami kedvet csinál neki ahhoz, hogy másnap is odafigyeljen, és végül summa cum laude diplomázzon.
A nyelvi képességek pedig kicsi korban leginkább az édesanyától, és a család által biztosított környezettől függnek. Mint láttuk, manapság az iskolázottabb mamák szülnek később, és ők talán többet beszélnek, mesélnek, énekelnek a gyerekeiknek, amivel a kicsik már hároméves korukra nagy előnyre tesznek szert, szókincsük többszöröse lehet társaikénak.
Több időt és figyelmet kapnak a szüleiktől
Azok a szülők, akiknél későbbre tolódott a gyerekvállalás, általában már elég sok karriercéljukat elérték. Valószínű, hogy nagyobb anyagi biztonságban élnek, mint fiatalabb társaik. Ezáltal stabilabb és biztonságosabb környezetet tudnak teremteni, amihez még a házasság is hozzátesz: nagyobb valószínűséggel élnek házasságban, mint a húszas éveikben járók.
Így aztán a gyerekek megkapják a zavartalan fejlődésükhöz szükséges stabilitást, figyelmet. Ráadásul a szülőket is kevesebb dolog hajtja más irányba: már kevésbé akarnak bizonyítani a munkahelyükön, kevésbé kell aggódniuk az anyagiak miatt, szüleiktől függetlenebbül tudnak élni, és inkább kialakítottak egy olyan életet maguknak, amiben jól érzik magukat. Szóval tiszta főnyeremény egy gyereknek egy idősebb szülő – de az anyák sem járnak rosszul, ugyanis:
Az idősebb korban szült anyák tovább élnek
Akármit is gondolnak a tradicionális véleményalkotók arról, hogy megterhelő harmincöt felett az anyaság, és jaj már nem fogod már bírni, tönkreteszed magad – azt találták, hogy azoknak, akik 33 éves koruk után szülték az utolsó gyereküket kétszer annyi esélyük van 95 éves korukig élni, mint akik harmincéves korukra már letudták életük gyerekvállalós szakaszát. Az idős mamák kitartanak, hogy egészségben ott legyenek később is a gyerekeiknek.
Mindent összevetve igazán nem lehet azt mondani, hogy rosszul járnának a gyerekek, ha idősebbek a szüleik. Szóval ha valakiben felmerülne, akkor gyorsan felejtse el, az aggódást: ha valakiknek, hát az idősebb szülők gyerekeinek valószínűleg jó dolguk lesz.
