Álmomban szétszedtem a tévénket - ijesztő alvászavarok

Életünk egyharmadát átalusszuk, de nem mindegy, hogyan. Kimaradt epizódok, ijesztő cselekvések vagy teljes álmatlanság. Az alvajárás, mint tudattalan esti program, a kínzó lidérces álmok, melyek ellen küzdeni kell, vagy épp a pozitív stressz feletti győzelem, amely az álmatlanságért felelős. Álom az ébrenlétben, avagy a narkolepsziától az inszomniáig. A webbeteg segítségével jártuk körbe a témát.

"Alvajáró vagyok. Mostanában azonban egyre furcsább dolgokat csinálok, álmomban kiabálok, szétszedtem a tévénket, elárasztottam a lakást vízzel. Gyógyítható ez a betegség?" - kérdezi az orvostól egy 18 éves fiú.

Az alvajárás például egy nem túl gyakori "alvászavar", amely során az illető a lassú hullámú alvásból részlegesen "ébred fel", ilyenkor pedig akaratától függetlenül cselekszik. A cselekvés a sétálástól, autóvezetéstől bármilyen jellegű cselekvésig terjedhet, melyek nem tudatosan történnek, s később felébredve sem emlékszik az epizódokra az illető. Ilyen esetekben nyújtanak segítséget az alvásambulanciák.

Az alvás alapvető létszükségletünk. Alvás során a külvilággal való kapcsolatunk jóval felszínesebbé válik, izmaink elernyednek. Ilyenkor regenerálódik az idegrendszer, ilyenkor  töltjük fel szervezetünk raktárait, és tudatalattink ez alatt az idő alatt rak rendet az előző nap eseményei között. Ezért szerepe mennyiségi és minőségi szempontból is meghatározó.

Az alvásnak két fő szakasza közül az egyikben a szemünk gyors mozgásokat végez, ezt hívjuk REM-fázisnak (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás). Ebben a szakaszban a szemek gyorsan mozognak, a végtagok izmai elernyednek, a légzés gyorsabb és szabálytalan. Itt történik az álomtevékenységünk is, amire azonban felébredés után többnyire nem emlékszünk pontosan.

A másik fő alvásszakasz (non-REM), melyet lassú hullámú alvásnak is neveznek, már több részre osztható az alvás mélysége és a reflextevékenységek milyensége alapján. Ilyenkor szabadulnak fel a növekedési hormonok, és ekkor töltődik szervezetünk energiaraktára is.

Egyetlen alvási ciklusunk másfél-két órás, amely során 4 NREM és 1 REM fázis játszódik le. Egyetlen éjszaka alatt négyszer-hatszor ismétlődik (ennyi esélyünk van újabb álmokra), de hajnalban a mély NREM fázisok hossza csökken, a REM fázisok hossza pedig növekszik.

Miért baj a kialvatlanság?

Az alvászavar csökkenti az alkalmazkodóképességet, azaz a "túlélést": csökken a reagáló-, tanulási- és tűrőképesség, a figyelem, a munkateljesítmény, és egyre kifejezettebb ingerlékenység, fáradtságérzés jelentkezik. Tartósan kimerült állapotban a testi (szomatikus) betegségek és a szellemi leépülés (dementálódás) kockázata is lényegesen fokozódik hatására.

Az alvászavar tünet és betegség is lehet egyaránt, mely mögött számos különféle ok húzódhat meg. Ezeket azonban nem mindig sikerül kideríteni. Komolyabban akkor válik kezelendővé az alvászavar, ha jelentős szubjektív panaszokat okoz, és korlátozza mindennapi tevékenységünket, aktivitásunkat.

Korai ébredéstől a fogcsikorgatásig

A természetes, növényi alapú medicinák, mint a komló és macskagyökér alapú készítmények, szintén eredményesek lehetnek hyposomniák esetén. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ami növényi eredetű az sem korlátlanul biztonságos, a sokszor természetgyógyászati szerek alkalmazását is csak szabályozott körülmények között lehet elfogadni.

A mennyiségi alvászavarok közé tartozik a hyposomnia, mely nehezített elalvással, az alvásnak ébredésekkel megszakított mintázatából, vagy folyamatos alvást követő túl korai ébredésből állhat. Ennek éppen ellentéte a hypersomnia, mely fokozott alvásigényen alapuló állapot, ilyen például a nappali aluszékonyság.

Az sem szerencsés, ha túl sokat alszunk. A hypersomnia oka lehet gyógyszerek, főként altatók és nyugtatók túldozírozása, de a fokozott alvásigény utalhat testi betegségekre is. Ezek között gyakran igazolódik a pajzsmirigy szerepe, melynek csökkent működése gyakran jelentkezik érdektelenséggel, aluszékonysággal, viszont az aluszékonyság súlyosabb agyi folyamatok (pl. gyulladások vagy a koponyán belüli nyomás fokozódásának) tünete is lehet.

A minőségi zavarok közé tartozó parasomniáknál, elsősorban az elalvás vagy a felébredés folyamata sérül, ide tartozik az alvajárás, a lidérces álmok, az artikulálatlan hangokkal kísért alvási rémületek és a fogcsikorgatás is.

Fotó: Sweet J.
Fotó: Sweet J.

Álom az ébrenlétben - narkolepszia

A narkolepszia is a hiperszomniák közé tartozik, amely a népesség 0,3-0,6%-át érinti. A betegségre való hajlam öröklődik. Ez azt jelenti, hogy minden 2000 emberből egy narkolepsziában szenved. Magyarországon mintegy 5-6000-re tehető a narkolepsziabetegek száma, de feltételezhető, hogy a valós szám a becsült többszöröse. Ennek oka az, hogy a betegséget nem ismerik fel, a klinikai megnyilvánulásokat epilepsziának, átmeneti agyi keringészavarnak (TIA), depressziónak, skizofréniának tartják.

A narkolepszia jellegzetes tünetegyüttes, mely tünetek többsége a betegek számára ijesztő és gyakran megmagyarázhatatlan. A beteg naponta több alkalommal elalszik 5-30 percre, gyakran álmodik is. Ébredés után frissnek érzi magát. Érzelmi hatásokra (mint például öröm, nevetés, düh, félelem) a beteg izmai hirtelen tónustalanná válnak (ez az ún. kataplexia). Az érintett izmok számától és elhelyezkedésétől függően jelentkezhet a fej előrecsuklása, az ajak lebiggyesztése, a szemhéjak lecsukódása, a térd megroggyanása, esetleg a látás, hallás vagy a beszéd nehezítettsége, zavara.

Közvetlenül az elalvás bekövetkezte előtt, az alvás és ébrenlét határán, hallucinációk léphetnek föl, melyek legtöbbször különböző látványokból és hangokból állnak, és gyakran a beteg számára ijesztő tartalmúak. A felébredés után pedig néhány másodpercig nem képes akaratlagos mozgásokra. Ez a jelenség önmagában is előfordul, a narkolepszia egyéb tünetei nélkül is.

Insomnia - a leggyakoribb alvásprobléma

Az insomniát, vagyis álmatlanságot tartalma alapján átmeneti, rövid távú és krónikus insomniára oszthatjuk fel. Az insomniák kezelése (különösen az első két esetben) alapvetően gyógyszeres terápiából áll. Krónikussá váló esetekben, pszichoterápiás módszerek vagy például alvásmegvonásos kezelés alkalmazása is szükséges lehet.

Az öregedés, mint élettani ok is kiválthatja, de pszichés okok, mint például az aggodalmaskodás, bizonyos szorongást kiváltó emlékek, vagy túlságosan „feldobott", izgatott állapot, fantáziák, amelyek „pozitív" stressz reakciót keltve, szintén közrejátszhatnak az álmatlanságban.

Alváshigiénés szabályok

A kényelmetlen ágy, a nehéz vacsora, a stressz és az estére hazavitt munka kerülése egyaránt része az alvásproblémáknak.

Hiba lenne az alvászavarok gyógyítását kizárólag altatók szedésével egyenlővé tenni. A probléma megoldásában nagy szerepük van az ún. alváshigiénés szabályok betartásának, a napközbeni és főleg az esti órákban való aktivitás, a táplálkozás szervezésének, az éjszakai kényelem és nyugalom biztosításának.

A túl sok tea, kávé, kóla, serkentőszerek megzavarhatják a mindennapi alvás-ébrenlét ciklusunkat, ezért rosszul alvók ezeket, délután 4-5 óra után már ne fogyasszák. Az esti tea különösen kerülendő, mert bár kevésbé erős élénkítő csúcshatással jár, mint a kávé, de stimuláló hatása elhúzódóbb.

A túl későig tartó tévénézés is kerülendő. Az estének legyen egy olyan rutinná váló "szertartása", amire szervezetünk ráállhat, és amely mintegy előkészíti az elalvást. Sokszor beválik, ha az alvásba átvezetésként olvasunk egy negyedórát, persze itt is óvatosnak kell lenni, nehogy egy túl jó könyv hajnalig beszippantson minket.

Blogmustra