amur hal

A Magyar Haltani Társaság információs oldalán számolt be arról, hogy egy korábban, a Mit fogtam? rovatukba érkező kérdés miatt kutatóhorgászatot végeztek a Hármas-Körös békésszentandrási duzzasztójának alvizén. A feltárás során öt fiatal, mindössze 15-25 centiméteres amurt sikerült kifogniuk. Az amur idegenhonos, még a 60-as években betelepített halfaj, melyről azt hitték, nem szaporodásképes a hazai klimatikus körülmények között. 

Az Ázsiában őshonos amurokat élelmezési és horgászati értéke miatt telepítették a magyar vizekbe. Az elmúlt évtizedek során mesterségesen szaporították az állományt, amit kihelyeztek a tavakba. Az amurok természetes szaporodásának jeleit néhány alkalommal már sikerült megfigyelni, ám ezek elszigetelt esetek voltak.  

Sokáig hitték: az amur csak betelepítve él meg hazánk vizeiben

1997-ben először a Tiszában, 1988-ban a Dunában, a jelenleg is érintett Körösökben 2019-ben fedeztek fel ivadékokat. 2019-ben a Közép-Tisza menti kubikgödrökből pedig több százas egyedszámban kerültek elő amurivadékok. A kutatóhalászat során felderített példányok származási helye egyelőre nem ismert, mint írják, a környéken több halgazdaságban is tenyésztik a fajt, így akár szökevény példányok is lehetnek, ugyanakkor nem kizárható a másik verzió sem. 

„A Körösökből előkerült fiatal amurok pontos eredete jelenleg nem tisztázott. Mivel idegenhonos halfajról van szó, természetes vizekbe történő telepítése jogszabályok szerint tilos. Ugyanakkor a Szarvasi-Holt-Körös mentén működő több halgazdaságban is tenyésztik az amurt, így lehetséges, hogy az egyedek onnan szöktek ki. Ezzel együtt nem zárhatjuk ki a természetes szaporodás lehetőségét sem" − hangsúlyozza a Magyar Haltani Társaság összefoglalója. "Bármelyik eset is áll fenn,

az amurivadékok megjelenésének és elterjedésének vizsgálata a közeljövőben kiemelt jelentőségű."

Ha ugyanis az amur a busafajokhoz hasonlóan képes alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz, és országszerte tömeges ívásokat produkál, annak beláthatatlan következményei lehetnek vizeink élőlényközösségére."

Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes is figyelmeztet a poszt alatti kommentjében. Mint írja, az amurok sportértéke (horgászati szempontból) nem lehet előrébb való az ökológiai szemléletnél, és szükség lehet a hazai szabályozás módosítására.