Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Greenpeace lakossági bejelentésekkel segítené az azbeszttel szennyezett területek feltárását, ezért közzétett egy interaktív térképet, amelyből számodra is kiderülhet, hogy a lakóhelyedet is érinti-e a szennyezés.
Az interaktív azbeszttérkép segítségével a lakosság egyszerűen bejelentheti azokat a magyarországi, ausztriai vagy más országban található helyszíneket, ahol felmerül az azbesztszennyezés gyanúja – fogalmaz a Greenpeace.
Az interaktív térkép mutatja az azbeszt területi eloszlását
A térképen láthatjuk a Greenpeace és a hatóságok által dokumentált szennyezett és kármentesített, magyar és osztrák területeket. Cél átláthatóbbá tenni a szennyezések területi eloszlását, segíteni a lakosság tájékozódását és felhívni a döntéshozók figyelmét a a gyors beavatkozás szükségességére.
A térképhez akkor adódik hozzá a lakosok bejelentése, ha ahhoz fényképeket és laboreredményeket is csatolnak.
„Miközben folyamatosan bővül az azbeszttel bizonyítottan szennyezett területek száma, Ausztriában napirenden van több azbeszttartalmú bánya újranyitásának lehetősége is. Mindezek ellenére továbbra sincs konkrét műveleti terv, szakmai iránymutatás vagy érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára” – fogalmaz a Greenpeace hivatalos állásfoglalása.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Nem nyilvános, hogy eddig milyen döntések születtek
A Greenpeace közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, melyben többek között a munkacsoportok döntéseit, jelentéseit, tagjainak névsorát, az önkormányzatoknak adott szakmai útmutatásokat, valamint az azbesztmentesítés ütemezésére és alkalmazott módszereire vonatkozó dokumentumokat kérte – cikkünk megjelenésig ezzel kapcsolatban nem érkezett újabb információ. A szervezet kifejtette:
ezek hiányában az önkormányzatok olyan megoldásokat alkalmazhatnak, amelyek hosszú távon akár ronthatnak is a helyzeten.
Egyre több szakmai bizonyíték utal például arra, hogy a kalcium-kloridos fertőtlenítés ragacsossá teheti az azbeszttartalmú port, amely így könnyebben kerülhet a cipőről és a járművekről a lakókörnyezetbe. Ilyet használnak például Nagykanizsán, ahol nemrég derült ki egy parkolóról, hogy szennyezett.
Az újra-aszfaltozás sem csökkenteni a kockázatot
A Greenpeace szerint az újra-aszfaltozás sem oldja meg a problémát, mert az azbeszt ott marad a burkolat alatt és egy jövőbeli közmű- vagy útépítés alkalmával a felszínre kerülhet és ismét kockázatot jelenthet. Ráadásul akkor már drágább lesz eltávolítani, és a hulladék mennyisége nő.
A megoldást az azbeszt mielőbbi, szakszerű eltávolítása, majd megfelelő lerakóban történő elhelyezése jelentené. Amennyiben pedig ez lehetséges, vissza kellene szállítani a szennyező anyagot azokba a bányákba, amelyekből származik. A Greenpeace szerint azok a technológiák, amelyekkel az azbeszt gyorsan és biztonságosan eltávolítható, több szakmai szereplőnek is rendelkezésére állnak.
Az azbesztet széles körben alkalmazták építőanyagkét, amíg ki nem derült róla: növeli a daganatos megbetegedések kockázatát.
Ahogyan az 2026 áprilisában nyilvánosságra került, Szombathelyen több utcát is azbesztes kőzúzalékkal szórtak fel. A városvezetés rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be a probléma mértékéről, és egyúttal egészségügyi veszélyhelyzetet is hirdetett. Az ezt követő hónapokban egyre több településről derült ki, hogy érintett az azbesztszennyezésben.
Az azóta országosan is tovább gyűrűző egészségügyi veszélyhelyzetben számos részletre fény derült: például arra, hogy népszerű kirándulóhelyek is érintettek az ügyben.
