Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az ingatlantulajdonosoknak kötelező eltakarítaniuk a havat az otthonuk előtti járdaszakaszról, ehhez szigorúan tilos sót használni.
Nem árt tudni, hogy aki megsérti a szabályt, az 50 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal is sújtható.
Minden ház elől el kell takarítani a havat
A közutak és közterületek fenntartása ugyan alapvetően az önkormányzatok feladata, számos településen és kerületben a helyi rendeletek alapján
az ingatlan előtt húzódó járdaszakaszt a tulajdonosnak kell megtisztítania és biztonságossá tennie.
Ez pedig kiterjed a havas, jeges járdák csúszásmentesítése is.
A Péncentrum korábbi cikkében emlékeztet, hogy ez nem csupán kötelesség, hanem jogi felelősséggel is jár. Ha ugyanis elmarad a csúszásmentesítés, és valaki megcsúszik, megsérül a járdán, a tulajdonosnak kell megtérítenie a kárt. Ha a balesetet szenvedő táppénzre szorul vagy más anyagi hátránya keletkezik, ennek terhét szintén a tulajdonosnak kell viselnie.
Többször is előfordult már, hogy a bíróság milliós nagyságrendű kártérítés megfizetésére kötelezte a tulajdonost ilyen esetek nyomán.
Súlyosabb sérülés esetén akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatják.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a társasházak vonatkozásában a közös képviselőnek kell elvégeznie a feladatot, ám valójában ez a lakók kötelessége. Ilyen tekintetben az albetéteket ugyanúgy kezelik, mint az önálló családi házakat. Fontos tudnivaló még, hogy ha egy ingatlant albérletként használnak, akkor a feladatot a bérlőnek kell ellátnia.
A sózás szigorúan tilos
A fás szárú növények védelmét szolgáló kormányrendelet értelmében 2010 óta tilos sót használni a belterületi járdák csúszásmentesítésére. Ez szabálysértésnek minősül, és 50 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását vonhatja maga után.
Elpusztulnak miatta a növények
A rendelet nem véletlenül tiltja a sózást. Ebből sós olvadékvíz keletkezik, ami valódi méregnek számít a növények gyökerei számára. Az ok abban keresendő, hogy a só a talajban lévő víz ozmotikus egyensúlyát felborítja, ami miatt a növények gyökerei nem képesek elegendő nedvességet felvenni.
Hiába tűnik nedvesnek a talaj, a növények könnyen kiszáradhatnak.
Számolni kell azzal is, hogy a felhalmozódó só hosszú távon károsítja a talaj szerkezetét, ezáltal csökkentve a növények számára elérhető tápanyagok mennyiségét.
A só fokozott veszélyt jelent a gyümölcsfákra, a díszcserjékre, örökzöldekre és fiatal növényekre nézve. Ezeket a növényeket ezért érdemes eleve távolabb ültetni a járdák, utak szélétől, ahol a sós víz a legnagyobb koncentrációban van jelen.
Az érzékeny növényeket ajánlott vastag mulcsréteggel, fóliatakarással vagy nádfonattal védeni. Ha pedig egy növényre mégis sólé kerül, vízzel alaposan le kell mosni.
A só kiváltására szerencsére több biztonságos alternatíva is létezik. Ilyen például a homok, a fűszerpor, a tőzeg, a fahamu, a kávézacc és a salak, illetve a boltokban kapható ökológiai síkosságmentesítő szerek. Ezek sokkal kevésbé terhelik a környezetet.
Ha kíváncsi vagy, melyek voltak Magyarország legnagyobb havazásai, olvasd elezt a cikkünket is!
