Hamarosan hatályba lép az az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete, amelynek hatására az önkormányzatok megváltoztathatják a zártkerti ingatlanok besorolását, kivonva őket a művelésből.
Az úgynevezett zártkerti ingatlanok jogi státusza régóta bizonytalan. Annak, hogy ez megváltozzon, és az ilyen ingatlanokat ki lehessen vonni a művelésből, két feltétele van – derül ki az Index írásából.
Az egyik, hogy a kormány kihirdesse a törvény végrehajtási rendeletét, a másik, hogy az előbbi alapján az illetékes önkormányzat az átminősítést helyi rendeletben lehetővé tegye. Úgy tűnik, hogy mindez hamarosan bekövetkezik: a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ugyanis társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtását célzó kormányrendelet módosítási tervezetét.

Ezt jelenti a zártkerti ingatlan besorolás
A zártkertek speciális ingatlanok, az 1967-es törvényi megfogalmazás szerint „a zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon”.
A jogszabályt azonban 20 évvel később hatályon kívül helyezték, 1994-ben pedig sok zártkertet a külterületi földek közé soroltak.
Ennek ellenére ma is bőven akad olyan tulajdoni lap, amelyen zártkertként van besorolva az adott ingatlan. Később, mintegy 2,5 éven keresztül a földtörvény lehetővé tette a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy ingyenesen, egyszerűsített eljárásban kérjék, hogy ingatlanjukat kivonják a művelés alól, ám ezzel nem mindenki élt.
![]()
Volt, aki nem is hallott róla, és olyan is akadt, aki nem tartotta szükségesnek.
Sokan csak a 2017. végi határidő lejárta után kaptak észbe, amikor értékesíteni akarták ingatlanjukat. Összesen mintegy 150 ezren élhetnek ma is zártkerti ingatlanban.
Az idei év eleje óta aztán egy jogszabálymódosítás következtében egy átlagos méretű és adottságú zártkerti föld átminősítése több százezer forintba kerül.
A földtörvény módosítása aztán kikötötte: nem minősül más célú hasznosításnak a zártkerti ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási törvény szerinti eljárásban történő művelésből való kivonása, vagyis nem lehet emiatt termőföldvédelmi bírságot fizettetni. Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy a zártkerti ingatlant művelés alól kivett területként jegyezzék be.
























