Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Amennyiben nem fogjuk vissza szén-dioxid-kibocsátásunkat, a klímaváltozás miatt növekvő szárazság miatt 2080-ra akár ötszörösére is nőhet a ma szélsőségesnek számító tűzgyakoriság – ez pedig a magyar otthonokra is komoly veszélyt jelent.
A tűzveszély mérésére használt Keetch–Byram szárazságmutató értéke 2005 és 2024 között közel 30 százalékkal nőtt. Ennek ellenére a tüzek száma visszaesett, ám ez csak időleges jelenég – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak tanulmányából, amelyet a Másfélfok ismertetett.
Rengeteg otthont veszélyeztethetnek a tüzek
Burger Csaba és Szabó Péter kutatása szerint a tüzek számának visszaesése emberi tényezőkre vezethető vissza: szigorodtak az erdei tűzgyújtás szabályai, központilag szabályozzák a tűzgyújtási tilalmakat, és a lakosság is tudatosabban kerüli az égetést.
Ráadásul a 2000-es évek elején a tüzek jelentős része tarlóégetés volt, ami mára visszaszorult.
A tüzek gyakoriságát meghatározó másik fontos tényező, a szárazság egyértelműen egyre nagyobb mértékben járul hozzá a tüzek kialakulásához. Ezt a kutatók által elemzett műholdfelvételek, az európai vegetációs adatbázisok és a hazai felszíni meteorológiai megfigyelések alapján készített modellek is igazolták. Két szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyvvel számoltak, a pesszimistább szerint még a jelenlegi tűzvédelmi szabályok és tudatos lakossági magatartás mellett is 2050-re megduplázódhat,
2080-ra pedig akár ötszörösére is nőhet a ma szélsőségesnek számító tűzgyakoriság.
A legveszélyeztetettebb térségek közé tartozik a Duna–Tisza köze déli fele, a Balaton nyugati vidéke és a Hortobágy tágabb térsége. Optimistább kibocsátással számolva ugyanakkor alig változik a tűzgyakoriság a század végéig.
A tűzesetek számának növekedése a társadalomra is komoly hatással lehet a kutatók szerint. Egyes ingatlanok akár biztosíthatatlanná is válhatnak, az új beruházásoknál pedig
kiemelt szemponttá válhat a tűzvédelmi tervezés – ez pedig pluszköltségeket jelent az ingatlanok tekintetében.
Különösen a természettel közvetlenül érintkező otthonok esetében lehet ez nagy probléma, például az erdőszéleken álló házaknál. Arról nem is beszélve, hogy a keletkező tüzek a lakóházakban és az infrastruktúrákban is súlyos károkat okozhatnak.
