Nem jó ötlet éjszakára a zárban hagyni a kulcsot

Olvasási idő kb. 3 perc

Bár sokan alkalmazzák, de félrevezető az az elképzelés, hogy a zárban lévő kulcs elegendő védelmet nyújt a betörők ellen. Ez nem igaz, sőt, vészhelyzet esetén akár még nagyobb baj is lehet belőle.

A zárban hagyott kulcs a hiedelemmel ellentétben nem nyújt extra biztonságot, sokkal inkább jelent olyan rizikót, amire talán nem is gondolnánk.

 Mágnessel nem, de máshogyan könnyen nyílik a zár

Sokan, amikor hazaérnek, ösztönösen bezárják maguk után a bejárati ajtót, a kulcsot pedig a zárban hagyják. Vannak, akik pedig azért nem veszik ki a kulcsot, mert azt gondolják, így kisebb esélye lesz bejutni a hívatlan betolakodónak. Ez az elképzelés azonban téves, és nem azért, mert egyes elméletek szerint egy erős mágnessel elfordítható a zárban hagyott kulcs. A mágnesnek ugyanis nincs akkora ereje, hogy hatással legyen a zárhengerre, vagy elfordítson egy kulcsot.

A zárban hagyott kulcs miatt akár ki is zárhatjuk magunkat a saját otthonunkból

Ha otthon vagyunk, és a zárban hagyjuk a kulcsot, megeshet, hogy nemcsak a betörővel, hanem saját magunkkal is kitolunk például akkor, ha véletlenül kizárjuk magunkat a lakásunkból. Sok lakásajtót kívülről csak kulccsal lehet kinyitni, miután úgynevezett gombkilincs van rajta. Ilyen esetben hiába van nálunk vagy a bejárati ajtó közelében, egy titkos zugban elrejtve pótkulcs, ha az a zárban hagyott kulcs miatt nem nyitja az ajtót.

Amennyiben nem vészfunkciós zárbetét van a zárban, amely mindkét oldalról kulcsműködtetésű, a helyzet teljesen menthetetlen, hiszen hiába találkozik a két kulcs a zárszerkezet közepén, az egyikkel a másik nem tolható ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fizikailag ne lehetne kívülről elérni valamilyen módon a zárban hagyott kulcsot. Ha ugyanis belülről a kulcs teljesen be van helyezve a zárba, egy megfelelő, kellőképpen vékony szerszámmal el lehet érni a végét, és ki lehet lökni, vagy el lehet fordítani. Ezzel a módszerrel pedig már bent is van a lakásban a betörő.
Ha azonban nem vagyunk olyan ügyesek, mint egy betörő, csak egy lakatos tudja megmenteni a helyzetet, és csak ő tud visszaengedni az otthonunkba. Ám, ha mindez a baki éjszaka vagy hétvégéken történik, a sürgősségi szolgáltatásért igen borsos árat kell fizetnünk.

Egy éjszakai vészhelyzet esetén sem jön jól a zárban hagyott kulcs

Képzeljünk el egy vészhelyzetet, például azt, ha egy rosszullét esetén egyedül vagyunk otthon, és mentőt kell hívnunk, vagy egy tűzeset miatt kell riasztanunk a tűzoltókat, és gyorsan ki kell, hogy menekítsenek minket. Ilyen esetben, ha egy közelben lakó rokonnál vagy barátnál, esetleg a szomszédnál van tartalékkulcs, és a zár szabadon van, a segítségünkre siető azonnal be tud jutni, és be tudja engedni a mentőket és a tűzoltókat. Különösen fontos ez olyan kritikus helyzetekben, amikor minden másodperc számít.

Sok ajtón nem hagyományos kilincs, hanem kulccsal nyitható gombzár van
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Otthon is gondosan tegyük el a kulcsokat

Szintén óriási hibát követünk el akkor, amikor hazaérve a kulcsokat valahol az ajtó közelében tesszük le, például felakasztjuk a fali kulcstartóra, vagy bedobjuk az előszobaszekrényen egy tálkába. Ez azonban rendkívül kockázatos, mert vannak olyan betörők, akik épp a bejárati ajtó közelében hagyott kulcsokra vadásznak. 

Kedvelt módszerük az úgynevezett halászat, aminek az a lényege, hogy a betörők a bejárati ajtón lévő levélszekrényen keresztül például egy drótból hajlított kampóvak megszerzik a kulcsokat.

Ez a technika arra is alkalmas, hogy a zárban hagyott kulcshoz is gond nélkül hozzáférjenek illetéktelenek. Különösen nagy kockázatot jelent, ha a bejárati ajtóban vagy annak közelében üveglap van, mert az könnyen betörhető, és így azonnal el lehet lopni a kulcsokat.

Vannak jobb módszerek is a biztonságunk érdekében

Tekintettel azokra a buktatókra, amelyeket a zárban hagyott kulcs rejt magában, érdemes biztonságosabb módszert választani annak érdekében, ha valóban szeretnénk nyugodtan aludni éjszaka.
Az egyik legpraktikusabb ötlet, amit mindannyian megfogadhatunk, hogy nemcsak a zárban nem hagyunk kulcsot, hanem jól látható helyre, könnyen elérhető helyre, például a bejárati ajtó mellett lévő párkányra vagy a lábtörlő alá sem tesszük le, legyen az lakáskulcs, slusszkulcs vagy egy garázsnyitó

Az okoszárakhoz kulcs sem kell, elég a nyitáshoz egy PIN-kód
Fotó: Shutterstock

A fokozott védelem érdekében érdemes duplahengeres zárakat felszerelni, amelyek még akkor is nyithatók kívülről, ha véletlenül a gombkilincses ajtó ránk csukódik, és mi kint rekedünk, a kulcs pedig bent marad. 

Emellett vannak az úgynevezett intelligens zárak, amelyek forradalmasították a biztonságot, hiszen kulcs helyett távoli vezérléssel vagy PIN-kóddal nyitják az ajtókat.

Ha nem vagyunk óvatosak, mi magunk könnyítjük meg a betörők dolgát, hogy azok minél egyszerűbben juthassanak be az otthonunkba.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.