Mitől lesz környezetbarát egy tisztítószer? Ha nem vegyszermentes háztartást vezetünk, attól az még lehet környezetbarát? És mi a baj az otthoni praktikákkal?
Napjaink egyik legfontosabb kérdése a környezetvédelem. Már a saját életünkben is érzékeljük a klímaváltozás tüneteit, és nem rázhatjuk le egy vállrándítással a felelősséget, mondván, „mit számít, hogy én egyedül mit csinálok, hisz a nagyvállalatok okozzák a fő gondot”. Az egyéni felelősség igenis számít, ha másért nem is, hogy példát mutassunk a következő generációnak. Mi csupán apró lépéseket tudunk tenni környezetünk védelmében, de hogy várhatnánk másoktól, hogy felelősséget vállaljanak a bolygónkért, ha mi magunk nem ezt tesszük?
Egy ilyen apró lépés lehet, ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, vagy ha a háztartásunkból kivezetjük az erős vegyszereket. Kupecz Richárddal, a környezetbarát tisztítószerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Cleanne Holding Kft. képviselőjével beszélgettünk a lehetőségekről, környezetvédelemről és társadalmi felelősségvállalásról.
A legtöbb esetben, ha valaki arról beszél, hogy környezetbarát, vagy úgymond vegyszermentes háztartást vezet, az azt jelenti, hogy mosószódát, szódabikarbónát, ecetet, citromsavat használ. Ez a jó irány?
Ezek az anyagok mind vegyi úton vannak létrehozva. A szódabikarbóna is, hisz ebben a formájában nem található meg a természetben. A citromsav természetazonos anyag, de ennyi citromsavat nem lehetne semmilyen desztillációs eljárással létrehozni. Az ecettel ugyan ez a helyzet, és az a zöld flakonos ecet, amit megveszel a boltban, kőolajlepárlás mellékterméke. A tisztítószerekkel kapcsolatban négy dolgot kell megvizsgálnunk: milyen hatással van az emberi szervezetre, a vízre, a levegőre és a talajra? Ahogy a legtöbb tisztítószer, a mosószóda, a szódabikarbóna is lúg, ami kikerülve a természetbe sóvá csapódik ki, tehát innentől kezdve nem tudom, mennyire lehet környezetbarátnak nevezni.
És mennyire lehetnek hatékonyak ezek az anyagok?
Vegyük például a citromsavat, amit sokan használnak, elsősorban vízkőoldásra, mert a sav az másra nem jó. Nem tisztítja a felületet, csak lemarja a szennyeződést és néha a felületet is. Elég, ha csak abba belegondolunk, hogy a fürdőszobában hányfajta szennyeződési réteg rakódott le a zuhanyzó falára, mert ez nem csak a vízkő. Ha tényleg szépen szeretnénk eltávolítani, ahhoz szükség van egyfajta szakmai tudásra. Tudni kell, hogy milyen rétegek rakódtak le, milyen sorrendben, és ezeket mivel lehet szépen eltávolítani. A citromsav például egy üvegfelületen a végén foltokat hagy, nem szárad szépen. Használjuk mi is ezeket az anyagokat, de nem önmagukban, hanem komplexitásukban.
Akkor az otthoni praktikáknál az a legfőbb probléma, ha jól értem, hogy nincs elegendő ismeretünk a hatásukkal és reakcióikkal kapcsolatban?
Az otthoni praktikákkal az a baj, hogy néha olyan tanácsokat adnak egymásnak az emberek, aminél nem mérik fel, milyen kémiai kockázatai vannak. Például egy barátunkkal történt meg, hogy a macskaalmot kimosta fertőtlenítőszerrel, aztán később még át akarta mosni ecettel. Három napig volt intenzíven, mert klórgáz keletkezett. Sokszor javasolnak olyan maró hatású dolgokat, ami hosszú távon tönkreteszi az anyagot. Lehet ezt kíméletesen is, de ehhez kell egy mögöttes tudás. A tisztítószerek fontos funkciója, hogy hosszú távon használhatóvá tegyék azt az anyagot, amire alkalmazzuk.
Mert a legnagyobb pazarlás és környezetszennyezés, ha valamiből háromhavonta újat kell venni.
Akkor nem feltétlenül kell vegyszermentesnek lenni egy háztartásnak, hogy környezetbarát legyen?
Nem, de meg kell válogatnunk, mit használunk. A világ nem létezik vegyipar nélkül, de most jött egy új generáció, ahova én is tartozom, amelyik látja azt, hogy az eddigi szemlélettel eddig lehetett eljutni, és most már többe kerül, mint amennyi a haszna. Mi a termékeinkhez kizárólag élelmiszeripari vagy gyógyszeripari alapanyagokat használunk, mert a talaj, víz és levegő mellett az is nagyon fontos szempont, hogy egy anyag hogyan működik a bőrön, milyen kipárolgása van, hogyan hat a nyálkahártyákra. A kereskedelemben jelenleg is kaphatóak rendkívül erős, maró hatású anyagok. Hallottam olyan történetet, hogy hazafelé eltört a tartó, és a tisztítószer ráfolyt az illető nadrágjára, csak otthon tudta levenni és lemosni a lábáról az anyagot, de addig súlyos, maradandó károsodást szenvedett. A mi tisztítószereink mind pH-semlegesek, vagy közel pH-semlegesek. Igazi szakmai kihívás volt olyan vízkőoldót csinálni, ami működik is, és nem okoz bajt az emberi szervezetben. Gyakori, hogy valamilyen italos flakonban tartanak tisztítószereket, és beleiszik a gyerek. Talán nem mindenki tudja, hogy az egyetlen nem reparálható szerv a nyelőcső. A sav szétmarja, a lúg elszappanosítja. Mi csomagolásmentes boltokba is szállítunk, és ott már előfordult sajnos ilyen baleset, hogy egy gyerek beleivott a felülettisztítónkba, de szerencsére nem lett semmi baja. A gyakorlat is igazolta, hogy nem okoz kárt az emberben.
Ha egy anyag ilyen kíméletes, az nem megy a hatékonyság rovására?
Nem mehet, és ehhez kell a szakmai tudás. Nemrég volt egy felmérés Magyarországon, amiből kiderült, hogy a vásárlók közül 65%-a hatása alapján választ mosószert, 35% dönt az ár alapján, és 35% nézi azt, hogy környezetbarát-e az a termék. Emellett nagyon nagy ezen a területen a márkahűség is, szóval egy környezetbarát termék csak akkor életképes a piacon, ha hatékony is egyben. Néhány hónapja tesztelte laboratóriumban a Tudatos Vásárlók Egyesülete mosószerek tisztítási hatékonyságát, környezeti tulajdonságait, és itt harmadik lett a mi mosószerünk. Nagyon örülök ennek az eredménynek, de amiért különösen hálás voltam, az a szakmaiság. Laborban vizsgálták, hogy valóban foszformentes-e a termék, vagy ha nem, akkor mekkora a foszfortartalma, mert ugye a foszfor-, foszfátszennyezés elszikesíti a talajt. Megnézték, hogy mik a tipikus szennyeződésfajták, és ezeket milyen százalékban képes eltávolítani a mosószer. A kihívás olyan vegyületet létrehozni, ami egyedi és az adott spektrumon belül a legszélesebb körű hatékonysággal rendelkezik. De ugyanilyen kihívás volt az olívaolaj-alapú öblítőszer kifejlesztése is. És ott a tesztelés úgy zajlott, hogy a kutya alól a régi törülközőket mostuk ki, amik már megkeményedtek, és azoknál is hatékony volt, visszapuhította az anyagot.
A tisztítószerekkel kapcsolatban a másik probléma, hogy rengeteg műanyagszemét keletkezik a csomagolásokból. Erre van megoldás?
Egyrészt nézzük meg, hogy az adott terméken milyen adagolást javasolnak. A mi termékeink koncentrátumok, rá is van írva, külön kommunikáljuk is, mégis gyakran előfordul, hogy azzal hívnak például, hogy túlhabzott a gépben a mosogatószer, és amikor rákérdezek, kiderül, hogy teletöltötte az adagolót, ami 45 ml, amikor 10 ml lett volna a megfelelő adagolás. Ez olyan kis mennyiség, hogy az emberek elképzelhetetlennek tartják, hogy elég legyen, ezért inkább többet használnak. Nagyon nehéz ezen a szemléleten változtatni, pedig így sokkal gyorsabban fogy el az a flakon tisztítószer, holott megfelelő adagolással tovább tart és kevesebb szemetet termelünk. Nálunk és tőlünk keletebbre még ez az uralkodó hozzáállás, míg nyugaton inkább az az elvárás, hogy minél gazdaságosabb legyen, tehát minél kisebb adag hatékony legyen, vagy nagy kiszerelésben lehessen megvásárolni. Nekünk is vannak nagy kiszerelésű termékeink, de emellett szállítunk csomagolásmentes boltokba is, ahol nem keletkezik műanyaghulladék. De igazából nem a műanyaggal van a baj, mert praktikusság szempontjából jobb, mint az üveg, ami a futárcégek gyakorlatát nézve 100%-os biztonsággal törik, és kiömlik a vegyi anyag, arról nem beszélve, hogy az üveg lebomlási ideje 1,5–2 millió év.
Akkor az újrahasznosítás lenne a megoldás?
A csomagolásmentes boltok mellett ez a másik út. Mi három éve visszavesszük a flakonjainkat, és nem bedaráljuk, hanem újratöltjük, ha kell, újracímkézzük, újraszórófejezzük. Magyarországon 4,2 millió háztartás van, és évente átlagosan 42 műanyag flakont használnak el, így
5 év alatt megspórolható lenne 870 millió flakon, ha mindenki újratöltené.
De számolhatunk nyugodtan 10 évvel, hiszen van 8 éves flakonunk is, a minap akadt a kezembe egy újracsomagolt 2015-ös darab. Szerencsére a mi vásárlóink közül nagyon sokan visszaküldik, jelentős mennyiség jut vissza hozzánk. Egy magyar bolthálózattal együttműködve kihelyeztünk náluk gyűjtőket, 800 átvételi ponton lehet leadni a flakonjainkat, és mi egyben elszállítjuk. Ezenkívül megegyeztünk egy futárszolgálattal is, hogy náluk is le lehet adni, és így a mi kontónkra vissza lehet küldeni a flakonokat. Ebben az iparágban fokozott a gyártói felelősség, és mi ezzel is szeretnénk példát mutatni a többi vállalkozásnak, remélve, hogy egyre többen csatlakoznak hozzánk. Mert azt gondolom, hogy ha mi meg tudjuk tenni kis családi vállalkozásként, hogy vállaljuk ennek az anyagi vonzatát, akkor egy nagyobb cégnél is beleférne a költségvetésbe.
Lát erre esélyt, hogy egy nagyobb cég tegyen ebbe az irányba lépéseket? Hogy ne a profit legyen a fő szempont?
A cégek a profit maximalizációjáról szólnak, nem a teremtésről, és nem is gondolom, hogy ez alapjaiban képes megváltozni, amíg a társadalom a pénz köré szerveződik. Amíg az a szempont, hogy ki mennyi pénzt tud megteremteni, és nem az, hogy ki mennyire hasznos dolgot csinál a társadalom szempontjából. Amíg az emberi siker nem abban van mérve, hogy én mennyire érzem jól magam a bőrömben, vagy mennyire tudok együttműködni más emberekkel, hanem arról, hogy milyen ruhát hordok, hogy mekkora autóval mennyi pénzt viszek haza. De én azt szoktam mondani, hogy addig nem jön a következő özönvíz, míg vannak olyan emberek, akik mindennel ellentétesen egy éjszakára beengednék azt az utazót.
