Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
II. Erzsébet nem szerette az asztalterítőt, mert azt a középosztály sajátjának tartotta, de a palotában a vacsorához már mindannyian estélyi ruhában ültek a legszebb porcelánnal terített asztalhoz, a precízen kimért távolságba elhelyezett evőeszközök és talpas poharak sora elé. Mert bizony minden pohárnak és evőeszköznek megvan a saját funkciója. Nekünk persze nem kell ennyire szigorúnak lennünk magunkhoz, de azért bizonyos alapszabályokat érdemes ismernünk.
Persze néha semmi nem esik olyan jól, mint egy lakókocsiban árult grillcsirke mámorító illatától elcsábulva a hipermarket parkolójában szétmarcangolni a szálkás sörpadon, papírtányérból csalamádéval és szigorún kézzel a szegény szárnyast. Máskor viszont jó érzés egy elegáns étteremben szépen felöltözve valami ínyenc falatot ízlelgetni, vagy akár otthon megteremteni ezt az atmoszférát egy elegáns terítékkel, akár teszünk hozzá damasztabroszt, akár nem.
Kezdjük az elején!
Az asztalterítés
Odáig nagyjából mindenkinek megvan, hogy a bal oldalon van a villa, a tányér jobb oldalán pedig belül a kés és kívül a kanál. A szalvéta a villa oldalán, és a desszertes evőeszköz a tányér tetejénél keresztben helyezkedik el. A pohár vagy poharak a jobb kéznél, a desszertes evőeszköz mellett. Amikor előétel vagy akár többfogásnyi előétel is felszolgálásra kerül, olyankor evésnél kívülről befelé haladva vesszük elő az evőeszközöket, vagyis legszélén az első fogáséi, bentebb a másodiké, és így tovább. Bal kéz felé a tányér tetejénél zsemlés- vagy kenyerestányérkát találhatunk, esetleg kenőkéssel a vajhoz. Halas fogások esetén a speciális halkés az időrendbe illesztve van elhelyezve a tányér jobb oldalán, a hozzá rendelt villa a bal oldalon. Textilszalvétát gyakran a tányéron találunk, ezt kibontva az ölünkbe helyezzük az étkezés megkezdése előtt.
Evőeszközkód
Ha étteremben fogyasztunk el egy pár fogásos ebédet vagy vacsorát, az evőeszköz pozicionálásával egész sor üzenetet közvetíthetünk a felszolgálóknak, de még a séfnek is. Az alapvető, párhuzamos irányba állított evőeszközök kommunikációs szándékát mindenki ismeri, de a kódrendszer ennél jóval szofisztikáltabb.
A függőlegesen párhuzamosba állított evőeszközök azt üzenik, a fogás végére értem, befejeztem. De arra vonatkozóan nem közöl információt, hogy ízlett-e az étel, vagy nem. Pedig erre is többféle lehetőség van.
Ha a képen látható módon, vízszintesen helyezzük el párhuzamosan az evőeszközöket a tányéron, azt közvetítjük vele, hogy nagyon is elégedettek vagyunk a megevett fogással, kifejezetten finomnak találtuk. De persze sajnos nem mindig ilyen sikeres minden ínyencség még a legjobb helyeken sem…
A villa fogai közé illesztett kés éle arról számol be a séfnek, hogy a fogás, sajnálatos módon, a legkevésbé sem nyerte el a vendég tetszését. Azt jelenti, nem ízlett. De ennél lehet árnyaltabban is üzenni…
A 90 fokban keresztbe helyezett kés és villa kódja a vendégnek azon üzenetét hivatott átadni, hogy várja a következő fogást. Ezekkel a kódokkal elkerülhetők a felszolgálók bizonytalan mozdulatai, vagy a felesleges várakozási idők, egyértelműen olvashatók az értő szemek által.
Ha esetleg pihenésre van szükségünk a finom falatok befejezéséhez, így kérhetünk türelmet. Ez a hanyagságnak is olvasható pozíció valójában azt jelenti, szünetet tartok.
Mielőtt azonban bárki megijedne a túlzott elvárásoktól, a fenti szabályrendszer használata egyáltalán nem mindennapos dolog. Tökéletesen megfelel, ha az ember két jelzést használ:
- ha még folytatni kívánja a fogást, külön, ellentétes oldalról pihenteti a kést és a villát a tányérban,
- ha pedig befejezte, párhuzamosra állítja a két evőeszközt a tányéron.
Leves esetében, ha befejeztük, a kanalat illik kivenni a mélytányérból, és mellette elhelyezni (a tányér melletti szabadon álló kis területecskék ugyanis nem a mobiltelefonoknak fenntartott helyek egy szépen terített asztalon.)
Borospoharak precízen
Ha valaki nagyon szigorúan ragaszkodni szeretne a borospohár-etiketthez, a fentiek szerint eljárva választhatja ki először a fogásokhoz illő bortételeket, majd az azok kívánta pohártípusokat. De azért persze nem kell ennyire ragaszkodni a nagy könyvben írtakhoz. Van egy egyszerűbb, de még mindig helytálló szabályrendszer is.
Borospoharak egyszerűbben
A vékony hosszúkás a pezsgőspohár, a legöblösebb a vörösé. Már ez is valami…
Pohárprotokoll nagy vonalakban
Nemcsak a borospoharakra vonatkoznak szabályok, hanem a többi italfajtával kapcsolatban is van némi tudnivaló.
Ezek közül talán legtöbbször a whisky és a konyak poharait szoktuk összekeverni, a bor már megy, a töményeknél meg maximum csak az első pár adag legurításánál ügyelünk gondosan a részletekre.
