Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A madagaszkári fajok természetvédelmi célú szaporítását az Állatkert fontosnak tartja, ezért a napokban a Madagaszkár rajzfilmet idéző majomházat nyitottak.
A gyűrűsfarkú maki ikrekkel már baráti kapcsolatot ápolunk, az üvöltöző varikkal viszont még ismerkednünk kell. Beszámoló a Magdagaszkár Házból.
A páratartalom az egekbe szökött, de legalább az égető nap ellen védenek a dzsungel fái. Szúnyogok támadják a bal bokámat, de ez se zavar annyira, csodálatos élményben van részem. Karnyújtásnyira tőlem ugyanis nyolc gyűrűsfarkú maki ugrándozik, verekszik vagy éppen hűsöl egy ágon. A kis csapatban egy pár hónapos ikerpár is játszik, hatalmasakat repkednek a magasban, majd anyjukat keresve engednek a kurkászó hajlamnak.
Meg lehet szokni őket
Hirtelen vad üvöltés hallatszik, mintha egy eleven állatot nyúznának. Rémült tekintettel nézek körbe, s már elképzelem a bestiát, amint hamarosan az életemre tör. „Ezek csak a vörös varik - mondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert jól ismert szóvivője - meg lehet szokni őket, egyszerűen ilyen a hangjuk" - nyugtat mosolyogva. Hát persze, hova is gondoltam, valójában nem a dzsungelben vagyok, hanem a budapesti Állatkert nemrég megnyílt Madagaszkár Házában. Az élményt ez sem csökkenti, hisz nem mindennapi esemény makik között töltetni pár órát vagy akár egy egész napot is.
{gallery}madi{/gallery}
Hivatalosan június 28-án nyitott a Madagaszkár Ház, az időpont nem véletlen, hisz június 26-án ünnepelte ötvenedik évfordulóját a független Madagaszkári Köztársaság. Mindezt Hanga Zoltán, az Állatkert magyar hangja meséli el, amikor körbevezet az 1912-ben épült, s hat éve felújított majomházak egyikében megvalósított új létesítményben. „Az állatházat bizonyos mértékben átalakítottuk és benépesítését új koncepció szerint végeztük - mondja- hisz a bemutatásra kerülő állatok nagy része a szigetországban őshonos, viszont a régebbi lakókat sem akartuk átköltöztetni. Így maradtak itt az afrikai aranyhasú mangábék illetve a délkelet-ázsiai sziamangok is."
A madagaszkári élővilág bemutatását, illetve egyes madagaszkári fajok természetvédelmi célú szaporítását a magyar főváros Állatkertje különösen fontosnak tartja. A szigetországot ugyanis a természettudósok a sajátos élővilág gazdagsága miatt a Föld egyik biodiverzitási, azaz biológiai sokféleségi „forró pontjának" tartják. Az erdőírtás és egyéb káros hatások miatt azonban ez az élővilág is veszélybe került. Így a 2006-2007-es szezonban az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tizenkét hónapos kampányt szervezett a madagaszkári fajok védelme, bemutatása és megismertetése érdekében, s ebben a Fővárosi Állat- és Növénykert is nagy szerepet játszott. Ennek eredményeképp is tekinthető most meg a Madagaszkár Ház, ahol többek közt négy különböző makifajjal ismerkedhet meg a közönség.
Ha megijednek a vakutól, karmolhatnak is
A már említett, félelmetes hangon megszólaló vörös varik és a vidáman ugrándozó, valamint a Madagaszkár című animációs filmből is ismert gyűrűsfarkú makik korábban is az Állatkert lakói voltak, mi több, utóbbiak épp tavaly kaptak tágas és a közönség által is bejárható helyet, a Katta Kifutót (Lemur catta latin elnevezésük után). Itt beszélgettem hosszasan Pető Georgina diákmunkással, aki jelenleg a makik felügyeletét vállalja. „Elnézést, nem szabad vakut használni, és ne tessék etetni vagy simogatni az állatokat - mondja rendületlenül Georgina a látogatóknak - mert ha megijednek, karmolhatnak is."
A vöröshomlokú makikat már a Madagaszkár Ház kialakításával összefüggésben szerezte be az Állatkert, jóllehet ezek az állatok a tavalyi év második felében megérkeztek Budapestre, sőt, azóta sikeresen szaporodtak is. A nemrég érkezett szerecsenmakikat viszont eddig egyáltalán nem láthatta a nagyközönség. Utóbbiakkal a látogatók, a gyűrűsfarkúakhoz hasonlóan, szintén karnyújtásnyira találkozhatnak.
A makikon kívül láthatunk még madagaszkári talajlakó boát, „mosolygó" nappali gekkót, párduckaméleont és paradicsombékát is. Ez utóbbi hajlamos a mohában elrejtőzni, de hozzám hasonlóan a türelmesebbek megtalálják őket.
Benyovszky Móric
A kalandor élete a felvidéki Verbón kezdődött 1741-ben, és 1786-ban, a Madagaszkárt ért francia támadás során ért véget. Gazdag életútja nemcsak kalandokban bővelkedik, hanem földrajzi felfedezésekben, tudományos eredményekben is. Tőle származik Kamcsatka első néprajzi, földrajzi és állattani leírása, a csendes-óceán északi részének szigetein tett felfedezései pedig megelőzték Cook ezen a téren tett utazását is. Az európaiak közül elsőként hatolt Madagaszkár belsejébe, így felfedezései itt szintén egyedülállóak. Benyovszky ugyanakkor emberséges ember, a szabadság elkötelezett híve, és felvilágosult szellem is volt, akit személyes ismeretség fűzött George Washingtonhoz és Benjamin Franklinhez is. Madagaszkár őslakói pedig annyira szívükbe zárták, hogy az ampansacabe elnevezésű vezető tisztségbe emelték, amelyet általában „királyként" szoktak értelmezni, fordítani.
A Madagaszkár Ház azonban nemcsak a szigetország élővilágára koncentrál, hanem bemutatja a sziget lakóinak életét, kultúráját, a természethez való viszonyát is. Külön érdekességet jelentenek az állatházhoz tartozó kiállítás Benyovszky Móricra utaló elemei. A magyar származású utazó, tudós, katona és emberbarát a magyar és a malgas (madagaszkári) nép közötti fontos összekötő kapocs, hiszen Benyovszkyt a sziget lakói saját „királyuknak" ismerték el. Koromnál fogva még emlékszem a Magyar Televízió hetvenes években sugárzott Vivát Benyovszky c. sorozatára, ezért nosztalgiával nézegettem a Madagaszkár Ház előterében kiállított Benyovszky-napló másolatát.
A Ház belseje egyébként szinte Henri Rousseau képeit idézi, melyekben az egzotikus dzsungel buja vegetációja kapja a főszerepet. Ugyanitt látható egy jellegzetes madagaszkári kisbolt is, helyi termékkel és két árussal. A Ház varázslatos mivolta és az előtérben megtapasztalható, hátborzongató makihangok miatt azon se lepődnék meg, ha a sötétség beálltakor a bábuk életre kelnének.
Fotó: Kováts Dániel
