Tehát a sokat emlegetett közhely, miszerint egy kapcsolatot nem egy papír tart össze, talán mégsem állja meg a helyét. Az ELTE Társadalomtudományi karának hírlevelében idézett brit statisztikai hivatal, az Office for National Statistics 750 ezer pár bevonásával egy évtizeden keresztül folytatta a kutatást, és az eredmények szerint a házasok közül ötből négy család tíz évvel a házasságkötés után még mindig együtt volt, míg a papír nélkül együtt élők közül tíz év alatt ötből két pár útjai különváltak. Az öt együtt élő párból további kettő házassággal erősítette meg kapcsolatát, míg csupán egy pár maradt, akik egy évtized elteltével is együtt maradtak.
Nem a körülmények számítanak
A kutatók, figyelembe véve a kapcsolatokat befolyásoló külső tényezőket is, arra az eredményre jutottak, hogy a házaspárok nagyobb valószínűséggel maradnak együtt, tekintet nélkül a korra, a gyerekek számára, az egészségügyi helyzetükre, a társadalmi státuszukra, iskolázottságukra, vagy éppen arra, hogy van-e munkájuk. A tíz évig tartó kutatás arra is rámutatott, hogy az egyedül élő vagy elvált szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek betegek és teljesítenek rosszul az iskolában, illetve hajlamosabbak a bűn elkövetésre és a drogfüggőségre, valamint nagyobb arányban válnak munkanélkülivé felnőtt korukra, mint a hagyományos családmodellben felnőtt társaik.
Magyarországon romokban az intézmény
Arról ugyan még nem születtek adatok, hogy a fenti eredmények érvényesek-e a hazai párkapcsolatokra is, ám az szomorú tény, hogy Magyarországon az elmúlt években nem csak a házasodási kedv csökkent jelentősen, de a házasságok megdöbbentően nagy része, közel kétharmada végződik válással. A KSH adatai szerint az 1970-es években több mint 90 ezer házasság kötettett meg, ez a szám a 2000-es évekre a felére csökkent, míg tavaly már csak 36750 pár kötötte össze hivatalosan is az életét, miközben 23800 házasságot bontott fel a bíróság. A 15 évesnél idősebb magyar felnőtteknek egyébként csak kevesebb, mint fele él házasságban.
