Többet dolgozol, mint amennyit alszol?

Bár sokkal több háztartási gép áll rendelkezésünkre, mint valaha, és sokkal gyorsabban eljutunk A-ból B-be, mégis nagyon gyakran érezzük úgy, hogy szinte semmire nincs időnk. Cikkünkből kiderül, mivel töltjük a statisztikák szerint az időt, a végén található teszt kitöltésével pedig te is megtudhatod, mennyiben tér el az időbeosztásod az átlagtól.

Telefonra ébredés, gyors reggeli és készülődés, rohanás az oviba vagy az iskolába, munkahelyre, aztán edzésre, különórára, bevásárolni, haza, ahol vár a főzés és a házimunka. Már rég nem a patakhoz járunk mosni, és a kenyeret sem fél napig készítjük, mégis olyan, mintha állandóan időszűkében lennénk. De volt-e valaha több időnk?

Valamikor régen az emberek életritmusát a nappal és az éjszaka váltakozása, illetve a Föld forgása határozta meg. Eleinte az idő jelentős részét a természeti erőkkel való küzdelemre és a szükségletek kielégítésére kellett fordítaniuk. A hagyományos társadalmakban még az elvégzendő feladatok sorrendje, logikája, időszükséglete határozta meg az élet ritmusát, és az idő múlását is a már elvégzett és elvégzendő munkán keresztül érzékelték - írja a mindennapoktortenete.blog.hu

A 21. század embere számára még néhány száz évvel ezelőtt is szinte felfoghatatlanul lassan történtek a dolgok. Nem kell nagyon messzire visszamenni az időben, pl. a 19. században is rengetegen megvoltak óra nélkül, a zsebórák és a kakukkos órák gyakran csak divatos kiegészítőként vagy dekorációként szolgáltak. Az időmérő eszközök megjelenésével aztán lassan, de biztosan egyre fontosabb lett az idő beosztása, a munkával és a pihenéssel töltött órák minél hatékonyabb kihasználása. 

10 és fél év munka, 2 és fél év vásárlás

De mivel töltjük a rendelkezésünkre álló 24 órát ma? 78 évnyi élettartamot alapul véve 28,3 évet töltünk alvással, 10 és felet munkával, 6-ot pedig házimunkával. Az evésre átlagosan 4 évünk, a vásárlásra és a tisztálkodásra egyaránt 2 és fél évünk megy el, a TV, a videójátékok és a közösségi média pedig 9 évnyi időt vesznek el az életünkből. Mindössze 9 évünk marad a többire.

Grafika: Anna Vital

A magyarországi időfelhasználásról az 1960-as évek óta készülő időmérlegek adnak képet. Ezek azt vizsgálják, hogy mit, mikor, mennyi ideig, milyen rendszerességgel végzünk ahhoz, hogy életünk fenntartható legyen. Ezek az adatok az átlagot mutatják, a tanulás, a szabadidő és a házimunka arányai természetesen korok, nemek, foglalkozás, de még településtípus szerint is változnak.

A 18-60 éves népesség átlagos napi időbeosztásának alakulása (perc)

_{Táblázat forrása: Falussy Béla-Harcsa István: Az idő mérlegén (1963-1993),  Tarki.hu}

A 2009-10-ben, 1000 fős mintán alapuló statisztika szerint míg egy községben a háztartási munkák elvégzése átlagosan 141 percig tart, a fővárosban ez csak 112 percet vesz igénybe. A budapestiek a közlekedéssel töltenek több időt, mint a falusiak (72 és 61 perc). A fővárosiak átlagosan napi 84 percet fordítanak a testi higiéniára és az öltözködésre, míg egy megyeszékhely lakói 72-t, a községek lakói pedig átlagosan 13 perccel alszanak többet, mint a fővárosiak, akik a legrosszabb helyzetben vannak a pihenést tekintve. Természetesen más adatokat kapunk, ha a korosztály, az iskolai végzettség, vagy az egy háztartásban élők száma szerint vizsgáljuk az adatokat.

Pillanatkép a KSH időmérleg animációjából. Kattints az eredetiért!

Hat évtized távlatában az egyik legfontosabb változás az, hogy ma kevesebbet dolgozunk, és több a szabadidőnk. Egyes tevékenységek fokozatosan eltűnnek a hétköznapi teendők közül, de ott van helyette a képernyők előtt és a kütyüzéssel töltött idő, amely sok esetben már a szakemberek szerint is káros mértéket ölt.

A kütyüzés és a bevásárlás is időrabló

A mobilunk mára gyakorlatilag hozzánk nőtt, és a különféle kutatások eredményei szerint átlagosan napi 2-4, extrém esetben 8 órát nyomkodjuk. Ha valamiért nincs internet, hiányérzetünk támad, egy étterembe belépve előbb kérjük a wifi-kódot, mint a menüt. A fiatalok óránként kb. 5 alkalommal, naponta átlagosan 85-ször nézik meg a telefonjukat. Nemcsak akkor van kütyü a kezünkben, amikor várakozunk, vagy unatkozunk, hanem már ez a fő tevékenység, extrém esetekben az emberi kapcsolatoknál is kezd fontosabbá válni a netezés.

És hogy mivel töltünk még jelentős időt? Az egyik a közlekedés, ugyanis a dugóban ücsörgés jelentős időt vesz el az életünkből. Egy felmérés szerint egy budapesti vezető menetideje évente 24 órával lesz több a dugók miatt (és ezzel nem is állunk rosszul a világ más fővárosaihoz képest). A másik nagy időrabló a vásárlás, ami az oda-és visszaúttal, parkolóhely kereséssel együtt felesleges időpocsékolás, és a netes élelmiszerboltok idején könnyen kiiktatható is.

Nem vagyunk időmilliomosok, ezért érdemes tudatosan beosztani, és ahol lehet, leegyszerűsíteni a dolgokat.

A másik nagy időrabló a vásárlás, ami az oda-és visszaúttal, parkolóhely kereséssel együtt felesleges időpocsékolás. Ha nem kész bevásárlólistával érkezünk, a válogatás egy hipermarketben akár egy órás program is lehet, vagy akár több is, és erre havonta többször is időt kell szakítani. Nem tartozik az időbeosztás témaköréhez, de bevásárlólista nélkül a vásárlás összege is jóval több lehet, hiszen az impulzusvásárlásnak köszönhetően olyan termékek is a kosarunkba kerülnek így, amelyekre nincs is szükségünk.

A netes élelmiszervásárlással, pl. a Kifli.hu szolgáltatásaival nemcsak időt, hanem pénzt is megtakaríthatunk. A fotelból, kényelmesen meg tudjuk rendelni, ami kell, a futárok pedig a küszöbig hozzák az élelmiszereket. Nincs időrabló utazás, bolyongás a sorok között, sorban állás, és nincs impulzusvásárlás sem.

Te mivel töltöd a napjaidat?

Szavazás után láthatod, mire van idejük a Dívány-olvasóknak.

A cikket a Brand & Content készítette a Kifli.hu megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.