Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy baba érkezése a család életének talán legszebb időszaka, és a szülők természetesen a lehető legtöbbet szeretnék megadni a kicsinek. Ahhoz azonban, hogy ez legalább részben megvalósuljon, már évekkel a gyermekvállalás előtt érdemes komolyabb anyagi tartalékokat felhalmozni. Egy gyerek felnevelése ugyanis tényleg rengeteg pénzbe kerül, bizonyos számítások szerint akár 25-40 millió forintba, amíg elkezdi a saját útját járni. Utánanéztünk, hogyan lehet erre felkészülni úgy, hogy a család bővülése ne jelentsen egyet az anyagi csőddel.
Talán bele sem gondolunk, de csak a baba világra jöveteléig 7 jegyű összeget is elkölthetünk vitaminokra, magán nőgyógyászra, őssejtbankra, kismamajógára vagy magára a szülésre, stb. Aztán jöhet a bakabocsi, a pelenka, ha kell, a tápszerek, bébiszitter, bicikli, magánórák, sport, táborok, zsebpénz, albérlet vagy kollégium, tandíj, stb.
„Egyrészről minden családnak kell, hogy legyen legalább 6 havi megélhetése, mint vésztartalék, ha bármi történne - ezt rövid lejáratú állampapírokba érdemes tenni” - javasolja Szendrei Ádám, a Pénzügyi Tudakozó tanácsadója a gyerekvállalás előtt állóknak.
„Ha a család hitelt vett fel, fontos, hogy a szülők, főként a fő kereső kössön kockázati életbiztosítást, ami pótolja a hiányzó keresetet baj esetén”.
A gyermekvállalás költségeire a legjobb úgy felkészülni, hogy a család önsegélyező pénztárbantakarékoskodik, amire 20% adókedvezményt lehet igénybe venni – igaz, a befizetésekre kapott 20%-ot csökkenti a kb. 4%-os költség. A pénz folyamatosan kamatozik, befektetődik.
1 millió forintot „születési segély” címen azonnal fel lehet venni a gyermek születésekor, ráadásul nem csak a szülők, hanem a családtagjaik is, mondja a szakértő. Ha pl. a nagyszülők és a szülők fejenként 1-1 millió forintot fizettek be az önsegélyező pénztárba, akkor rögtön felvehetnek összesen 6 millió forintot, és rá a 20% adókedvezményt. Ez a költségek után is kb. 900 ezer forint pluszt jelent, amennyiben fizetnek annyi adót, hogy vissza tudják igényelni.
„Ha valamiért nem tudnak adókedvezményt igénybe venni, mert nem dolgoznak, KATA-s vállalkozók, vagy már visszaigénylik az önkéntes pénztárat nyugdíj célra, akkor valamilyen biztonságos, alacsony költségű megoldás jöhet szóba, ahol a hozam elhanyagolható, és a költség sokkal fontosabb. Erre jó lehet pl. egy államkincstári számla, ahol minden ingyen van, bankkártyával is be lehet fizetni – még az utalás költségét is megspórolhatják így –, és 1,5-2%-os kamatot lehet elérni. Olyan állampapírt érdemes venni, amelynek futamideje nagyjából egyezik a felhasználás időpontjával, és ha valamiért korábban el szeretnénk adni, akkor sem bukunk rajta, és megkapjuk az addig felgyűlt kamatokat is.
A bankok termékeinél nem szabad elfelejteni, hogy ezek után évente kell kamatadót fizetni, amivel a kamatunk 15 százalékától egyből el is búcsúzhatunk, ez pedig hosszú távon nem kis összeg. Éppen ezért ezek a konstrukciók inkább rövid távra, 3 év alatti megtakarításra alkalmasak, mondja Szendrei Ádám.
Kinek éri meg a babakötvény?
Talán a legismertebb kifejezetten gyermekeknek szóló megtakarítási forma a Babakötvény, melyet az állam is támogat: minden befizetésre 10 százalékos támogatást ad, évente maximum 6.000 forint értékben. A juttatás induló összege jelenleg 42 500 Ft, amit minden újszülöttnek a kincstár ajándékoz. A kötvényhez Start számlát kell nyitni a Magyar Államkincstárnál, a számla fenntartása ingyenes. Az összegyűlt pénz akkor használható fel, ha a gyerek betöltötte a 18. életévét, és csak tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalás feltételeinek megteremtésére, stb. A feltételeket jogszabály rögzíti.
„Az állampapírok biztonságos befektetésnek számítanak, ha rövidtávra tervezünk, viszont hátrányuk, hogy alacsony a kamat 5 vagy 10 éves távon, 18 éves távlatban pedig veszteséges lehet, mert elmaradnak a kamatos kamatok. A babakötvény ezért inkább azoknak a szülőknek lehet jó megoldás, akiknek nagyobb gyerekeik vannak (nincs hátra 10 éve sem a gyermek felnőtt koráig), vagy csak kis összegeket tudnak félretenni” - fűzi hozzá a pénzügyi tanácsadó.
Ha lakásra gyűjtenénk a gyereknek
Minden szülő azt szeretné, hogy a gyerekek rendelkezzenek egy saját ingatlannal, amikor kirepülnek a családi fészekből. Egy apró kis garzon is megteszi, de sokan már annak is örülnek, ha legalább a lakásvásárláshoz szükséges pénz egy részét elő tudják teremteni. Ehhez azonban 10-20 éves távlatokban kell gondolkozni, és nagyon nem mindegy, milyen megtakarítási formát választanak a szülők.
A lakástakarék-pénztár (LTP) olyan biztonságos megtakarítási forma, amelyik a jelenlegi alacsony kamatkörnyezethez igazodva szintén kevés kamatot fizet a befizetésekre, viszont a konstrukció évi 30%-os állami támogatást tartalmaz. További nagy előnye, hogy egy négytagú családban akár négy szerződés is köthető, és mind a négy fel is használható akkor is, ha csak az egyik szülő nevén lesz a megvásárolni kívánt ingatlan.
Ez pedig azt jelenti, hogy tulajdonjog megléte nélkül is megtöbbszörözhető az állami támogatás, hiszen mind a négy szerződés után igénybe tudjuk venni.
A szakértő a konstrukció hátrányaira is felhívja a figyelmet:
„A lakástakarék pénztárnál a hozamot szinte teljes egészében az állami támogatás adja, amely max. 72.000 Ft / év. Ez a számlára befizetett összeghez viszonyítva egyre kisebb, ahogy telik az idő. Első évben 240 ezres befizetésre 30%, 2. évben 480 ezres befizetésre már csak 15%, a 10. évben a 2.400.000 forint befizetésre nézve már csak 3%. Az itt összegyűjtött pénzt csak lakásvásárlásra, felújításra, vagy lakáshitel törlesztésre használhatjuk fel. Olyan családokban lehet jó megoldás, ahol nagyobb a gyerek, és biztosak benne, hogy fel fogják tudni használni 4-5 éven belül az összegyűlt tőkét."
Szendrei Ádám szerint 15-20 éves távon érdemesebb magasabb hozamot megcélozni, és ezzel együtt magasabb kockázatot vállalni.
„Ha valamilyen befektetést választunk, arra kell figyelni, hogy a lehető legalacsonyabb költségek mellett tegyük ezt, és ne kombináljuk a befektetést életbiztosítással, mert a kombinált konstrukciók drágábbak, mint ha külön veszünk életbiztosítást és megtakarítást”.
Közép- vagy hosszú távú megtakarításokhoz egy másik lehetőség a Tartós Befektetési Számla, ami 3 év után adókedvezményt, 5 év megtakarítás után járó adómentességet ad. A TBSZ számla megnyitása után pedig szabadon dönthetünk arról, hogy milyen típusú eszközbe helyezzük el megtakarított pénzünket.
Nem kell pénzügyi gurunak lennünk
Akkor sem kell kétségbeesni, ha nem figyeltünk a közgáz órán, vagy nem rendelkezünk pénzügyi ismeretekkel. A lakástakarékhoz, a babakötvényhez és a befektetéses biztosításokhoz elég egy konzultáció, és gyorsan képbe kerülhetünk (bár a portfólió kialakításhoz érdemes szakértő segítséget kérni). Az értékpapírszámla + állampapír és/vagy aktívan kezelt befektetési alapokhoz már szükség van pénzügyi ismeretekre is, érdemes utánajárni, képezni magunkat a témában, javasolja a szakértő. Ha valaki nem akar maga foglalkozni a portfólió kialakításával, megbízhat egy szakembert is, igaz, ennek extra költsége van.
Természetesen nincs olyan megoldás, amelyik mindenkinek megfelel, és „tuti tipp” nem létezik, ezért több szempontot is meg kell vizsgálni, mielőtt bárhová betesszük a pénzünket.
A cikket a Brand & Content készítette az OTP Bank megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
