Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az emberiség története egyben a lélek keresésének története. Ahogy az egyes vallásoknak, úgy a tudomány különböző korszakainak is más és más válaszai voltak ezzel a nehezen megfogható entitással kapcsolatban.
Na de mi is az a lélek?
Mi is az a lélek? Van-e lélek egyáltalán? Ez a két kérdés talán a két leggyakrabban feltett kérdés az emberiség megszületése óta. Ezt az égető felvetést az emberiség egy komoly része már jó ideje megoldottnak tekinti. Ők azok, akik valamilyen vallás, vagy filozófia keretein belül kezelik a lelket és az adott területen elfogadott módszertan szerint gondolkoznak róla. Számukra természetesen a válasz egy határozott igen, ugyanis számos vallás létezik világszerte, de olyan nincs köztük, amely ne hinne valamilyen túlvilágban, amelyben éteri, vagy kézzelfogható módon megjelenik személyiségünk valamely lenyomata a halálunk után.
Tudományos értelemben is igazolható választ viszont sajnos még nem sikerült találnunk egyik kérdésre sem, pedig már igazán sokan próbálták ezt meg. Az egyik újszerű felfogás a fény terjedésének a megfigyelő által befolyásolt viselkedését veszi alapul. Ugyanis, ha ezt a folyamatot figyelemmel kísérjük, azt az eredményt kapjuk, hogy a fény részecskeként terjed, ha viszont nem figyeljük, akkor érdekes módon hullámként. Hogy hogy jön ez a lélek rejtelmeihez?
A tudósok a világegyetemet mindezidáig anyagi, a szellemtől független természetűnek kezelték. Ezzel a kísérlettel viszont bebizonyosodott az, hogy pusztán egy passzív, megfigyelő elme is képes változtatni a világunk alapjait képező részecskék viselkedésén. A tudósok sokáig ezt az eredményt csak szubatomi szinten tartották lehetségesnek, de néhány éve már olyan vegyületeknél is leírták, amelyek több száz atomot is tartalmaztak, tehát ez a furcsa kvantummechanikai viselkedés már biztosan belenyúlik az emberi élettérbe is.
Itt tehát a kutatók szerint biztosan van valami anyagtalan szereplő az egyenletben. Vagy legalábbis valami, amit még nem ismerünk, és ami több annál, mint az atomok összessége, amelyek az ateisták szerint az emberi testet is alkotják.
Tényekkel alátámasztva
Orvosi oldalról megközelítve a kérdést a pszichológia felfogásával találkozunk. Itt ugyan nem feltétlenül lélekről beszélünk, bár a psziché szó a görög eredetiben erre utal. A pszichológia valójában az emberi gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány. Nem kizárólag az emberek mentális jólétével és gyógyításával foglalkozik – bár ez is fontos területe.
Célja inkább az emberekre jellemző mindennemű folyamatok megértése. A pszichológia álláspontja szerint az emberi test és lélek nem különválasztható és egyik nem biztos, hogy létezhet a másik nélkül. Ez egyébként a vallásos világképet magukénak vallók számára is teljesen elfogadható nézőpont. Amennyiben pedig ez a két terület egyszerre működve alkot egységes egészet, felmerül a gondolat, hogy az egyik működésében keletkezett hiba valószínűleg többé-kevésbé kihat a másikra is.
Szakértőnk, Feller Adrienne szépségterapeuta válaszol
Hogyan látja szépségterapeutaként: a belső harmónia és boldogság járul hozzá a külső szépséghez, vagy a rendezett, ápolt külsőnek köszönhető, ha valaki „jól érzi magát a bőrében” – lelkileg kiegyensúlyozott.
A két dolog kölcsönhatásban van egymással, de hiszem, hogy a külső szépség nem más, mint a bennünk megteremtődött harmónia tükröződése. Mindannyian hozunk magunkkal egy lelki habitust, amihez jár egy külső köpeny, azaz a bőrünk. Bőrünkön nemcsak egyediségünk, de a bennünk lévő lelki és fizikai folyamatok is tükröződnek. Ha életünk minden területén törekszünk az egyensúlyra, az a tekintetünket, arcunkat, bőrünket is harmonikussá és sugárzóvá varázsolja. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a rendezett, ápolt külső visszahat a lélekre, annak harmóniájára. Tagadhatatlan, hogy több út létezik, de az utak összefonódnak.
Mondjon három, korunkra jellemző példát arra, amikor adott bőrproblémának konkrét lelki oka van.
A rosacea egy olyan probléma, amely sok embert érint és nehéz a megoldása. A tapasztalatom az, hogy e mögött sok elfojtott érzelem húzódik meg, sok a tűz, az érzés, a mondandó és kevés a szó az érzések kifejezésére. Az ekcéma mintha azt súgná, hogy sérült a határ, sérült a lélek határa. Ez a lélekben izgalommal jár, mely a belek izgatottságát hozza magával gyulladás formájában, a gyulladás pedig a bőrön akár ekcéma képében is megjelenhet. Tudnunk kell, hogy a bőrproblémák mögött sokszor a bélben zajló gyulladások húzódnak meg, a belek pedig a fel nem dolgozott harag és szorongás temetői. Így a bőr kezelése minden esetben össze kell hogy kapcsolódjon a lélek gyógyulásával.
A lélek betegségei fizikai tünetekkel is járhatnak
Ezen az úton jutottak el az orvosok ahhoz a gondolathoz, hogy a különböző mentális betegségek fizikai problémákat is okozhatnak – ép testben ép lélek -, így elhanyagolásuk esetén akár nagyon komoly tüneteket is produkálhat testünk. Szerencsére – vagy sajnos - már nagyon sok valódi, vagy önjelölt szakember foglalkozik lelki bajaink diagnosztizálásával és gyógyításával.
Ehhez mérten rengeteg módszer is rendelkezésre áll, melyek közül az ortodox orvoslás, úgy mint a különböző gyógyszeres terápiák meglepően kis részt alkotnak. A különböző kemikáliákra az emberek nagy része meglehetős szkepticizmussal tekint, ha mentális problémákról van szó, és sokkal szívesebben nyúlnak ilyenkor az alternatív megoldások felé. Mint például egy fejfájás esetén, amikor szinte már rutinszerűen nyúlnak a fiókba a piruláért.
Ennek oka talán a nem is olyan régmúltban kereshető, amikor is az orvostudomány már volt annyira fejlett, hogy diagnosztizálni tudott néhány mentális problémát, a kezelésük területén azonban nem volt sokkal kifinomultabb a középkori várbörtönök szintjénél. Elég csak az elektrosokk terápia népszerűségére utalni, melynek teljes hatásmechanizmusát ma sem teljesen ismerjük, de az 1950-es évektől szinte reneszánszát élte a pszichiátriában. A kezelést egyébként ma is alkalmazzák, rendkívül körültekintően, de még így is ez maradt az egyik legmegosztóbb területe a modern orvostudománynak.
Az alternatív megoldások nagyon sokfélék lehetnek. Múltunk történéseiben kutatva, álmainkat elemezve, családi kapcsolatainkat vizsgálva, vagy egyéb úton – teákat, illatokat, vagy egyéb segédeszközöket is használva - jutnak el egy következtetésig, amelyet aztán mindenki a saját módszerével próbál kezelni. Ezek között a kezelések között vannak hatékonyak, kevéssé hatékonyak és akadnak teljesen hatástalanok is, miközben egyikkel sem feltétlenül garantálható a siker. Ami nagymértékben függ a beteg személyétől és az alkalmazott terápiától.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy sose becsüljük alá az emberi szervezet önregeneráló képességét, mert a fentiek azt mutatják, hogy rengeteg esetben végzi el a gyógyítás nagy részét saját testünk. Miközben gyakran nem lehet pontosan tudni, hogy ezt milyen stimuláció hatására képes a leghatékonyabban kivitelezni.
Ki miben hisz?
A materialista világszemlélettel kezdve a sort, itt a legegyszerűbb a dolgunk, mert eszerint lélek nem létezik. A materializmus a tudatot, a gondolkodást az anyag, az anyagi folyamatok által meghatározottnak tartja, ebbe pedig nem igazán fér bele egyfajta megfoghatatlan, esszencia, mely anyagtalan és nem is bizonyítható.
Az Európában és a Közel-Keleten kialakult nagy világvallások közös pontja, hogy híveik szerint a lélek a halál után egyfajta „jobb” világba kerül. Ehhez viszont az kell, hogy ezen a világon, még életükben ezek az emberek helyesen viselkedjenek, mert ellenkező esetben egy messze nem kellemes helyre kerülnek. Persze abban, hogy mit tekintünk helyes viselkedésnek, jelentős eltérések lehetnek, csakúgy, mint a „jobb” helyről való vélekedés tekintetében. A vikingek Valhallájába például elég egyszerű volt a bejutás: mindössze annyi volt az elvárás, hogy harcban essen el az ember és már bent is volt.Egyes keleti vallások szerint viszont a lelkünk halálunk után egy másik testben születik újra és ezen újjászületések sorozata mindaddig folytatódik, amíg az egyre tökéletesebb életek során az egyén meg nem szabadul a karmájától, és el nem éri a nirvána állapotát.
A cikket a Brand & Content készítette az Adrienne Feller megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
