Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Érdemes a régi ablakokat új műanyagra cserélni? Nem jobb esetleg felújíttatni? Összeszedtük, mi szól mellette és mi ellene.
Nagy sláger a lakásfelújítások témájában jelenleg a nyílászárócsere – ennek a cikknek a szerzője az utóbbi két évben három különböző lakással csinálta végig a procedúrát, ezért viszonylag jól tudja, mivel jár az, ha az ember úgy dönt, a régi, fából készült ablak-ajtó helyett modern műanyagot szeretne. Ha ön is valami hasonlón gondolkodik, olvassa végig az alábbi pontokat, mert érveket és ellenérveket is összeszedtünk.
Nem meggyőzni szeretnénk önt, csak egy listát adunk a legfontosabb dolgokról, amiket egy ablakcsere vagy -felújítás előtt érdemes végiggondolni.
Energiatakarékosság – költségek
A fő érv a nyílászárók cseréje mellett az, hogy egy régi, megvetemedett, sima üvegből készült ablak (ajtó) télen rengeteg meleget kienged. Az összes nyílászárócserés cég azzal hirdeti magát, hogy hosszú távon rengeteget spórol a fűtésszámlán az, aki cseréltet. Ez kétségtelenül így van, hiszen a modern műanyag ablakok sokkal jobban zárnak, ráadásul hőszigetelt üveg van bennük. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a régi, rossz ablakokat nemcsak kicserélni lehet, hanem felújítani is. Az ablakfelújítók szintén el tudják látni az ön már meglévő, fából készült ablakát-ajtaját sokkal jobb szigeteléssel és modernebb üveggel a sima ablaküveg helyett, ezért attól még, hogy spórolni szeretne, nem feltétlenül biztos, hogy a csere az egyetlen üdvözítő megoldás.
Tehát ha már úgyis a spórolás a cél, fontos kérdés, hogy melyik mennyibe kerül. A választ persze roppant nehéz megadni, ugyanis minden ablak más és más. Új nyílászáróknál rengeteget számít például, hogy mekkora és milyen alakú az ablak, hogy felújítás esetén mi az, ami még használható belőle. Különleges méretigények esetén az ablakot külön le kell gyártatni, és ez nyilván többe kerül, mint egy már kész, szabványméretű ablak. A felújítási költségek pedig az ön ablakának jelenlegi állapotától függnek nagy mértékben, így simán lehet, hogy amíg az egyik lakásban az ablakfelújítás éri meg jobban anyagilag, addig a másikban a cseréltetés a gazdaságosabb. Az mindenesetre valószínű, hogy a legdrágább teljesen új ablakokat csináltatni fából. Az pedig szinte biztos, hogy sajnos az utánajárást nem lehet megúszni. Aki biztos akar lenni benne, hogy az adott helyzetben jól dönt, kérjen árajánlatot több helyről.
Tartósság
És akkor még mindig ott van a tartósság kérdése, hiszen az sem mindegy, hogy az új ablakokkal legközelebb mikor lesz munka, hogy mikor kell őket újra lecserélni: öt, tíz, ötven vagy száz év múlva. Azt mindenki jól tudja, hogy a jó minőségű faanyag mennyire tartós: a száz éves házak között vannak olyanok, amikben mai napig jól elvannak a lakók az eredeti ablakokkal. A műanyag ablakok gyártói nyilván azt mondják, hogy az általuk használt, legmodernebb műanyagok a legtartósabbak, de persze erre egyelőre túl sok bizonyíték nem lehet, hiszen ezeket az anyagokat az utóbbi időben fejlesztették ki és kezdték használni – gyakorlati tapasztalat nem igazán lehet arra, hogy mi lesz velük mondjuk harminc év használat után. Mindenesetre a régebbi típusú műanyagablakok szintén képesek megvetemedni, elsárgulni, stb., szóval aki most vesz műanyagot, csak reménykedhet, hogy azóta már jobb műanyagból csinálják az ablakokat.
A lakás többi része
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a lakásban van-e szükség más munkálatokra az ablakcserén kívül. Fontos tudni, hogy az új nyílászárót elvileg úgy is fel lehet tenni, hogy a falban a régi ablak- vagy ajtótok megmarad, meg úgy is, hogy azt is kiszedik, és betesznek újat. Hogy tényleg mindkét opció lehetséges-e, az természetesen attól függ, mennyire modern és mennyire jó állapotú a régi tok, közös nevezőre hozható-e a beépítendő ajtóval-ablakkal. Ennek a cikknek a szerzője mindkét módszert kipróbálta, és a különbség természetesen markáns.
Nyilván a régi keret megtartásával olcsóbban jön ki a buli és sokkal gyorsabban megy: egy nap alatt kicserélnek mindent, még aznap este az ember pikk-pakk kitakarít, és kész is. Viszont ha ki kell bontani a falat is az ablak körül, akkor némi kőművesmunkára is sor kerül, ami miatt a kicserélt nyílászáró körül újra festésre van szükség. Ráadásul a régi tok összeroppantása meg a vésés irtózatos port csinál, így az érintett szobákból ki kell pakolni, illetve a bútorokat fólia alá kell tenni. Ebben az esetben az ablakcserét már nehezebb egynapos kalandként megúszni, mert utána a falat is rendbe kell tenni, a takarítanivaló pedig tízszer olyan brutális az akció után, mint az első esetben. Más a helyzet viszont, ha a lakás egyébként is felújításra szorul, és az ablakcserét össze lehet vonni egy festéssel, így az ember két legyet üt egy csapásra.
Egy frissen felújított lakás ablakait, illetve az ablakok körüli falat totál szétbombázni viszont valószínűleg nem éri meg. A legkevesebb koszolással nyilván az ablakok felújítása jár, szóval fontos szempont, hogy az ember hajlandó-e egy festést is bevállalni a csere utánra.
Esztétikum – praktikum
Ezeket az új, műanyagból készült ablakokat bármilyen színben és borítással meg tudják csinálni. Olyanra is, hogy szemre egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy nem igazi fából készült ablakról van szó. Plusz egy városi társasházban nem szabad össze-vissza variálni az ablakot, ugyanolyan nyílászáró kell, mint amilyen a többieknek van, különben kívülről csúnya lesz a ház homlokzata. Egy jól megcsináltatott új ablak kívülről nem is okoz problémát, de belülről azért látszik a turpisság. Egy modern ablakon, akármilyenre is csináltatja az ember, látszik, hogy modern. Egy régi házban, egy régi bútorokkal berendezett lakásban mindenképpen jobban veszi ki magát, ha az ablak nem műanyagból, hanem fából van. Akinek fontos az esztétikum, az nyilván erről a szempontról sem fog megfeledkezni.
Praktikum szempontjából viszont még megemlítendő, hogy ha a régi dupla ablakot új, szimplára cserélik (illetve a két üveg egyben van, egy keretben), akkor feleannyit kell ablakot mosni, mint korábban. Kényelmesebb a műanyag ablakokban, hogy bukóra is ki lehet őket nyitni, igaz, némi pluszpénzért egy ügyes ablakfelújító a régi ablakát is át tudja így alakítani, hogy bukóra lehessen nyitni. És ha már a fűtésnél-szellőzésnél tartunk, még egy dolog fontos. Egy gázbojlerrel felszerelt fürdőszobába vagy konyhába például egy elővigyázatos szakember nem szerel be hermetikusan záródó műanyagablakot, mert ha véletlenül szökni kezdene a gáz, az nem tudna kiszellőzni, aminek robbanás lehet a vége. Gázkonvektorral fűtött helyiségeknél is figyelni kell arra, hogy a hermetikusan záródó ablakkal felszerelt szoba valahol szellőzzön, különben valós veszéllyé válik a szénmonoxid-mérgezés lehetősége.
