Cikkünk első részében a már meglévő lakások, házak klimatizálásának ökomódszereit mutattuk be, a másodikban a zöldtetőről és -homlokzatról írtunk, most a vályogépítkezés előnyeiről, a geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről és a passzívház működéséről lesz szó. Építkezők, figyelem!
A nyáron hűvös vályog
A vályogépítészet gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. A vályog építőanyagként való használata tovább élt a népi építészetben. Modern korunkban ismét a reneszánszát éli ez a házépítési mód olcsósága és további előnyös tulajdonságai miatt. Ráadásul manapság – a fejlett technológiának köszönhetően – már a vizesedéstől sem kell tartani.
Mivel a vályog természetes anyag, vegyszermentes építési lehetőséget biztosít. Helyben megtalálható, nincs szükség költséges szállításra, energiaigényes átalakításra, tehát olcsó. Energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében pedig környezetkímélőnek mondható.
Klimatikus szempontból is ideális a vályogépítkezés. A vastag vályogfalak ugyanis nyáron kellemes hűvöset sugároznak, télen pedig a nyáron felvett meleggel ajándékozzák meg a lakókat. Szabályozzák a belső tér páratartalmát is, és nagyon jó légzőtulajdonságokkal rendelkeznek. A nedvesedés az egyetlen hátrányuk, de ez szakszerű építéssel kizárható.
Passzív energiahasznosítással
Létezik modern megoldás is, amely télen-nyáron kellemes klímát biztosít, ráadásul hagyományos fűtési rendszer nélkül működtethető – ez a passzívház.
Az első ilyen épületet 1990-ben emelték Darmstadtban. Nem sokkal később ugyanott létrehozták a Passzívház Intézetet, mely a szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős. Hazánkban 2009-ben adták át az első ilyen tanúsítvánnyal rendelkező épületet Szadán.
Ez egy összetett rendszer, amelyhez megfelelő minőségű anyagok, hőszigetelés, tájolás, továbbá a higiénikus friss levegőről gondoskodó hőszivattyús eljárás és egyéb megújuló energiaforrások – például napenergia – szükségeltetnek.
A passzívházat az energetikai szempontoknak megfelelően tájolják, a falakat, a tetőt és az ablakokat úgy szigetelik, hogy a meleg ne menjen ki, a hideg pedig ne menjen be.
A nap- és a földenergia felhasználásával fűtik, illetve hűtik a kívülről jövő levegőt. Az állandó légáramlást ellenáramú hőcserélő kontrollálja. A fűtés egyébként passzív napenergia-hasznosítással történik, a déli ablakok beengedik a napsugarakat, a gondosan hőszigetelt falak viszont nem engedik ki. Rásegítésként napelemeket alkalmaznak. A hűtés geotermikus hőszivattyú működtetésével oldható meg.
Hűtés hőszivattyúval
A környezetbarát építkezési módok után most egy – a passzívházak esetén is alkalmazott – természetes energiával, a föld hőjének kinyerésével működő, fűtésre-hűtésre használható ökomódszert mutatunk be: a geotermikus hőszivattyú alkalmazását.
A geotermikus energia hasznosítása idehaza még gyerekcipőben jár – csakúgy, mint más megújuló energiaforrásoké. Pedig Magyarország nagyon jó lehetőségekkel rendelkezik e téren. Ráadásul ez az energia folyamatosan rendelkezésünkre áll, nem szennyezi a levegőt, és viszonylag olcsón kinyerhető.
A föld hőjének kitermelése geotermikus hőszivattyúval történik. A kinyert hőt leghatékonyabban a falak fűtésével hasznosíthatjuk. Padló-, fal-, illetve mennyezetfűtést alkalmazhatunk. Nyáron pedig – ha ugyanebben a csőrendszerben hideg vizet keringetünk – hűthetjük a helyiségeket.
A geotermikus energia hasznosításának kedvező a megtérülési ideje, mindemellett környezetkímélő és magas hatásfokú. Hátránya viszont, hogy a szivattyú energiával működik (ez gyakran elektromos energia), ám ezt az energiát is hasznosítja a rendszer.
