Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Klímás sorozatunk előző részében körüljártuk a légkondik egészségügyi, környezeti (és nem utolsósorban pénztárcánkat is érintő) hátrányait. Bemutattunk néhány egyszerűbb, gyorsan és viszonylag olcsón bevethető eszközt a lakás hűsen tartására. Most olyan szempontok következnek, amelyekre elsősorban lakásvásárláskor és házépítéskor érdemes figyelni.
Adjunk a falvastagságra!
A nyári hőség kivédésére nem árt már a lakásvásárlás, illetve a házépítés során gondolni. A régi téglaépületek előnye, hogy vastag falaik nagyon jól hőszigetelnek a meleg hónapokban. Jómagam is laktam ilyen épületben, amikor kiléptem az utcára, szinte megcsapott a forró levegő. Az persze más kérdés, hogy a nagy belmagasság miatt a fűtési költség magasabb. Azonban ezen is lehet segíteni – például álmennyezettel.
Az építkezők számára se legyen közömbös a falvastagság és a hőszigetelés. Az alternatív megoldások kedvelőinek pedig ott van a vályog mint építőanyag, a hőszivattyús fűtés-hűtés és a ma még nagyon költséges passzívház-technológia (ezekről cikkünk következő részében bővebben szólunk).
Tájolás és szigetelés
Nem mindegy, milyen tájolású az épület. Az északi, a keleti, az északkeleti oldal nyáron mindig hűvösebb, viszont általában kevésbé napos és világos.
Utólagos hőszigeteléssel is csökkenthetjük a forróságot a lakásban. A korszerűsítésnek ez a módja szerkezeti változtatás nélkül történik, oly módon, hogy a külső falra hőszigetelő anyagot erősítenek.
A külső hőszigetelés dupla haszon: nyáron a meleg, télen a hideg ellen véd. A födémre szintén kerülhet utólagos hőszigetelés. Ez, többek között, azért fontos, mert megfelelő szigetelés híján a padlástérben, illetve a legfelső emeleten lakók számára elviselhetetlen lehet a forróság nyáron.
Zöldet a tetőre…
A tetőre természetes hőszigetelő, azaz növényzet is kerülhet. Kétféle megoldással élhetünk: intenzív zöldtetővel, amelynél a növényzetet rendszeresen locsolni kell, illetve extenzívvel, ahol a tető a csapadékot tárolni tudja, tehát locsolásra nincsen szükség.
A tetők zöldítésének az esztétikai élményen túl sok előnye van. A növényzet árnyékol és párologtat, hatására nyáron alacsonyabb lesz a belső hőmérséklet. Továbbá szűrőként is működik: megtisztítja a levegőt a portól, a kosztól. A nagy esőzések alkalmával megtartja a vizet, kímélve ezzel a csatornákat. Az üvegházhatást is csökkenti azáltal, hogy a napfény hatására szén-dioxidból oxigént állít elő. Nem mellékesen pedig: léte növeli a födém élettartamát.
A zöldtetők külföldön már elterjedtek, jó volna, ha mi is élnénk e környezetet is kímélő lehetőséggel.
…és a homlokzatra!
A falakat is befuttathatjuk zöld növényekkel. A lombozat levegőminőség-javító, zajfelvevő és -visszaverő hatású. Az épületek energiaigényét csökkenti azáltal, hogy télen nem engedi úgy lehűlni a falakat, nyáron viszont 3–7 fokkal alacsonyabb belső hőmérsékletet biztosít. A homlokzatok zöldítésével csökkenthetjük a felújítási költségeket: a növények védik a falat az esőtől, a fagytól és a napsugárzástól, ezért ezeket a falfelületeket 50–60 évig nem szükséges tatarozni. A növények látványa – különösen a vadszőlőé ősszel – nemcsak esztétikai élmény, nyugtató hatást is gyakorol a stresszel terhes városi emberre.
A zöldhomlokzat nem jelent veszélyt az épületre. Hátrányai csupán a növényzet gondozásának hiányából adódhatnak – metszés híján a növény eléri a tetőt, eltömődhet a lefolyó, a fal ennek következtében átnedvesedhet, gombásodhat, mállhat. A falakat megfelelő ápolás, metszés mellett csak rossz állapotú vakolat esetén rongálja.
Érdemes kipróbálni, romantikus lelkületű, „zöld módon” gondolkodóknak különösen ajánlott!
