Napelemes izzót kapnak a rászorulók

Olvasási idő kb. 1 perc

A feltalálójuk úgy gondolja, az adományozás helyett inkább a fejlődő országok piacára dobja a találmányát, így többet segíthet az ott élő embereken.

Az ötlet pofonegyszerű: a napelemes égő nappal töltődik, és amikor este szükség van rá, használható. A feltaláló, Steve Katsaros 2010-ben szabadalmaztatta az ötletét és arra készül, hogy a fejlődő országokban adja el a terméket - írja a CNN. A világon 1,4 milliárd ember nem jut elektromossághoz. Ők leginkább a környezetszennyező és egészségtelen kerozinlámpákat használják. A feltaláló cége azt tervezi, hogy szociális vállalkozás keretében értékesíti a napelemes égőket.

Szociális vállalkozás

Hogy lehet összehozni a profitszerzést és az emberbaráti munkát? Katsaros erre a kérdésre Paul Polak könyvében talált választ. A szerző szerint a jótékonykodás nem működik a fejlődő országokban, mert nem valós szükségleteket elégít ki. Például, az USA 16 millió dollárért épített olyan kutakat a Szaharába, amelyek pumpája körhintára hasonlít és ezért a fejlesztők úgy gondolták, hogy a gyerekek játék közben fognak vizet pumpálni. Az abszurd ötlet gyorsan kudarcba fulladt. A pumpákat megépítették ugyan, de a gyerekek hamar megunták a játékot, ráadásul a drága berendezések hamar tönkrementek. A 14 ezer dolláros pumpák helyett Polak, 8 dollárért kezdett el kézi pumpákat árulni. Polack most másfél millió dolláros üzletet visz Bangladesben és több ezer munkahelyet teremtett.

Katsaros azt tervezi, hogy Kenyában és Tanzániában kezdheti el az „Üzlet a dobozban” csomagok értékesítését. A csomag 144 napelemes égőt tartalmaz, amelyeket kiskereskedők terjesztenek majd a helyi falvakban, ahol nincs áram.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.