A mosószerek szennyezik a levegőt

Olvasási idő kb. 1 perc

A washingtoni egyetem legújabb kutatása szerint, a szárító- és mosógépekből olyan levegő áramlik ki, mely veszélyes, rákkeltő vegyületeket tartalmaz.

A szárító- és mosógépekből kiáramló szennyezett levegőre vonatkozóan jelenleg semmilyen szabályozás vagy ellenőrzés nincs - írja az eurekalert.org. Anne Steinemann professzor, a kutatás vezetője szerint, ha ugyanezek az anyagok egy kéményen vagy ipari szellőztetőn áramlanak ki, akkor vizsgáljuk őket, ha a szárítógépünk szellőzőjén, akkor senki nem foglalkozik velük.

Az önkéntes jelentkezők otthonában három különböző mosás alatt is elemezték a kiáramló levegő összetételét: először mosószer nélkül futtatták le a programot, másodszor egy piacvezető mosószert használtak, harmadszor pedig már öblítőt is adtak a ruhákhoz. A szellőző előtt egy dobozban fogták fel a kiáramló levegőt. A felfogott gázok több mint 25 féle szerves illóanyagot tartalmaztak, ebből hét veszélyes, a levegőt szennyező összetevő is volt. Ezek közül az acetaldehid és a benzol ráadásul rákkeltő anyagokként vannak nyilvántartva.

"Ezek az anyagok nemcsak az egyének egészségét veszélyeztetik, hanem a bolygónk ökoszisztémáját is károsítják. A levegőből a vízháztartásba jutnak, és így fejtik ki károsító hatásukat" - nyilatkozta Steinemann. A kutatók becslése szerint csak Seattle környékén, ahol a vizsgálatokat végezték, a mosószerek és öblítőszerek acetaldehid kibocsátása megegyezik a gépkocsik kibocsátásának mintegy 3%-ával. Ha mindenki az 5 vezető márkát használná, akkor ez az érték elérné a gépkocsik kibocsátásának akár 6%-át is. Itt van egy másik szennyezési forrás, amit könnyedén visszaszoríthatnánk, de mégsem foglalkozik vele senki.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.