Brazília nem védi tovább az esőerdőket

Olvasási idő kb. 1 perc

Enyhítene az esőerdőket védő szabályozáson Brazília, hogy versenyképesebbé tegye a farmereket más országok kevésbé szabályozott termelőivel szemben.

Sokak szerint beláthatatlan katasztrófához vezethet, ha Brazília felfüggeszti az 1965-ben, az esőerdők védelmére hozott törvényt, és enyhébb szabályozást vezet be. A brazil alsóház ugyanis a napokban megszavazta a negyvenhat éves törvény korszerűsítését, ami a konzervatív zöldpoltikát képviselők szerint akár ökológiai katasztrófához is vezethet.

A jelenlegi szabályozás szerint az Amazonas-medencében található zöldterület 80%-át kötelesek megőrizni a földművesek birtokaikon, ami az ország egyéb területeihez viszonyítva is nagyon magas, máshol ugyanis az ökoszisztémától függően 25-30% a megőrzendő terület. Egyesek szerint a régi szabályozásnak sem volt túl sok értelme, ugyanis azt a becslések szerint mindössze a földtulajdonosok 10%-a tartotta be. Az új törvény ráadásul amnesztiát adna mindazoknak, akik 2008 előtt szegték meg a törvényt, és elmulasztották a kötelező újraerdősítést végrehajtani. A brazil esőerdők körül évek óta heves politikai és gazdasági viták folynak, a földműves lobbi nem riad vissza a legdurvább eszközöktől sem, hogy akaratát keresztül vigye: a hetekben agyonlőtt zöld aktivista, Jose Claudio Ribeiro Da Silva ügyét is hozzájuk kötik -írja az Independent.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.