Műsorok, amelyekkel Hadas Kriszta mindig itt lesz velünk

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Elhunyt Hadas Kriszta, akit több mint harminc éven át hallhattunk és láthattunk a televízió képernyője előtt ülve.

„Isten veled Hadaskám! A barátom voltál, a pályatársam, meg egy kicsit a testvérem is. Ha baj volt, mindig számítottunk egymásra. Felfoghatatlan. Soha nem fogom megszokni a hiányodat. Egy boldog közös képet választottam a sok százból. Én ilyennek őrizlek meg a szívemben. Vigyázz magadra, bárhol jársz most” – így búcsúzott Facebook-bejegyzésében Sváby András a ma 53 éves korában elhunyt Hadas Krisztától.

Idézőjel ikon

Barátságuk több mint harminc éve tart.

Harminckét éve kezdte újságírói pályáját

Hadas Kriszta 1971. március 26-án született, az általános és középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és Gimnáziumban végezte. Ezután a Színház- és Filmművészeti Főiskola tévé- és dokumentumfilm-rendező szakára járt 1996 és 1999 között. Újságírói pályafutását 1992-ben a Magyar Rádiónál, a Krónika című műsorban kezdte, két évvel később, 1994-től pedig már a Magyar Televízió Objektív és Zóna című műsorok szerkesztő-riportere, aztán a Lázmérő felelős szerkesztője. 1996-tól az RTL Klubnál találkozhattunk a nevével a Frei Dosszié, az Akták és a Híradó műsorok szerkesztő-riportereként.

A TV2-höz 2000-ben került; a nevéhez köthető az Igazi vészhelyzetben és a Gyerekkórház című dokumentumfilm-sorozat. Munkáját a Magyar Orvosi Kamara médiadíjával jutalmazták, kétszer pedig az év televíziós szerkesztő-riporterének is választották. 

Hadas Kriszta tévés munkája mellett egyetemi oktatóként is dolgozott
Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Több mint egy évtizedig láthattuk az „első” Naplóban

Sokan emlékszünk rá a Napló című heti riportmagazinban, amelynek 2001-től 2012-ig szerkesztő-riportere volt, 2004-től pedig már az Aktív és Magellán műsorok főszerkesztője is. Ez idő alatt, 2007-től három éven át az Aktívért, a Naplóért és a Mokkáért felelt immár aktuális műsorok vezető szerkesztőjeként. Hadas Kriszta ezután, 2012-től két éven át az RTL II Forró nyomon című műsorának főszerkesztőjeként dolgozott, 2014-ben pedig előkészítette a Nagyszám – 100 dal, melyet egy ország dúdolt című riportsorozatát, majd majd pedig 2014 és 2016 között az RTL Klub Keresem a családom című műsorának főszerkesztője volt.

Idézőjel ikon

2018-ban ugyancsak ő volt a főszerkesztője a Volt egyszer egy vadkelet című négyrészes dokumentumsorozatnak is, 2019-ben pedig a TV2 Újratervezés című műsorának.

Újságírói pályafutását 1992-ben kezdte a Magyar Rádióban

2012 novemberében megjelent a Baba Magazinban leközölt írásainak gyűjteménye Egy tökéletlen anya naplója címmel, amely után 2018-ban az Anyasors című sikerkönyvét is kézbe vehettük. 2015-től a Jön a baba Hadas Krisztával című dokureality-sorozat főszerkesztő-műsorvezetőjeként találkozhattak vele a tévénézők. 2020-tól szerkesztő-riporterként visszatért a Naplóba, ezúttal az ATV csatornán futó Heti Napló Sváby Andrással kötelékében. Itt készítette el a 2022 májusában bemutatott egész estés, Menekülők – Hosszú út a túlélésért című dokumentumfilmjét. 

Legutóbb az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című realityben láthattuk
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Hadas Kriszta műsorai messze túlmutattak a hagyományos televíziózáson. Elhivatottsága, szociális érzékenysége és szakmai igényessége sokak számára lehet példa. A nézők közel érezhették magukhoz az általa bemutatott emberi történeteket, legyen szó a születés csodájáról, a családok hétköznapjairól, az élet nagy mérföldköveiről vagy épp nehéz sorsokról. A történeteket, amelyeket elmesélt, nem csak figyelni, hanem átélni is lehetett. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.