Műsorok, amelyekkel Hadas Kriszta mindig itt lesz velünk

Olvasási idő kb. 2 perc

Elhunyt Hadas Kriszta, akit több mint harminc éven át hallhattunk és láthattunk a televízió képernyője előtt ülve.

„Isten veled Hadaskám! A barátom voltál, a pályatársam, meg egy kicsit a testvérem is. Ha baj volt, mindig számítottunk egymásra. Felfoghatatlan. Soha nem fogom megszokni a hiányodat. Egy boldog közös képet választottam a sok százból. Én ilyennek őrizlek meg a szívemben. Vigyázz magadra, bárhol jársz most” – így búcsúzott Facebook-bejegyzésében Sváby András a ma 53 éves korában elhunyt Hadas Krisztától.

Idézőjel ikon

Barátságuk több mint harminc éve tart.

Harminckét éve kezdte újságírói pályáját

Hadas Kriszta 1971. március 26-án született, az általános és középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és Gimnáziumban végezte. Ezután a Színház- és Filmművészeti Főiskola tévé- és dokumentumfilm-rendező szakára járt 1996 és 1999 között. Újságírói pályafutását 1992-ben a Magyar Rádiónál, a Krónika című műsorban kezdte, két évvel később, 1994-től pedig már a Magyar Televízió Objektív és Zóna című műsorok szerkesztő-riportere, aztán a Lázmérő felelős szerkesztője. 1996-tól az RTL Klubnál találkozhattunk a nevével a Frei Dosszié, az Akták és a Híradó műsorok szerkesztő-riportereként.

A TV2-höz 2000-ben került; a nevéhez köthető az Igazi vészhelyzetben és a Gyerekkórház című dokumentumfilm-sorozat. Munkáját a Magyar Orvosi Kamara médiadíjával jutalmazták, kétszer pedig az év televíziós szerkesztő-riporterének is választották. 

Hadas Kriszta tévés munkája mellett egyetemi oktatóként is dolgozott
Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Több mint egy évtizedig láthattuk az „első” Naplóban

Sokan emlékszünk rá a Napló című heti riportmagazinban, amelynek 2001-től 2012-ig szerkesztő-riportere volt, 2004-től pedig már az Aktív és Magellán műsorok főszerkesztője is. Ez idő alatt, 2007-től három éven át az Aktívért, a Naplóért és a Mokkáért felelt immár aktuális műsorok vezető szerkesztőjeként. Hadas Kriszta ezután, 2012-től két éven át az RTL II Forró nyomon című műsorának főszerkesztőjeként dolgozott, 2014-ben pedig előkészítette a Nagyszám – 100 dal, melyet egy ország dúdolt című riportsorozatát, majd majd pedig 2014 és 2016 között az RTL Klub Keresem a családom című műsorának főszerkesztője volt.

Idézőjel ikon

2018-ban ugyancsak ő volt a főszerkesztője a Volt egyszer egy vadkelet című négyrészes dokumentumsorozatnak is, 2019-ben pedig a TV2 Újratervezés című műsorának.

Újságírói pályafutását 1992-ben kezdte a Magyar Rádióban

2012 novemberében megjelent a Baba Magazinban leközölt írásainak gyűjteménye Egy tökéletlen anya naplója címmel, amely után 2018-ban az Anyasors című sikerkönyvét is kézbe vehettük. 2015-től a Jön a baba Hadas Krisztával című dokureality-sorozat főszerkesztő-műsorvezetőjeként találkozhattak vele a tévénézők. 2020-tól szerkesztő-riporterként visszatért a Naplóba, ezúttal az ATV csatornán futó Heti Napló Sváby Andrással kötelékében. Itt készítette el a 2022 májusában bemutatott egész estés, Menekülők – Hosszú út a túlélésért című dokumentumfilmjét. 

Legutóbb az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című realityben láthattuk
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Hadas Kriszta műsorai messze túlmutattak a hagyományos televíziózáson. Elhivatottsága, szociális érzékenysége és szakmai igényessége sokak számára lehet példa. A nézők közel érezhették magukhoz az általa bemutatott emberi történeteket, legyen szó a születés csodájáról, a családok hétköznapjairól, az élet nagy mérföldköveiről vagy épp nehéz sorsokról. A történeteket, amelyeket elmesélt, nem csak figyelni, hanem átélni is lehetett. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?