Szófejtő: Mi volt a zsákbamacska eredetileg? És miért pont macskát tettek a zsákba?

Olvasási idő kb. 2 perc

A Szófejtő mai részében annak járunk utána, hogy honnan ered a zsákbamacska kifejezés.

Zsákbamacskát árul – mondjuk arra az emberre, aki félrevezet, megtéveszt másokat. A kifejezés tagadó formája, a nem árul zsákbamacskát pedig arra utal, hogy valaki nyíltan, őszintén megmondja, amit gondol vagy tervez. Ezek alapján az, aki zsákbamacskát vesz, úgy köt üzletet, hogy nem látja az alku tárgyát, míg arra a személyre, akit nem lehet egykönnyen megtéveszteni, illetve aki nem vállalkozik olyasmire, aminek nem ismeri a lényegét, azt mondjuk: nem vesz zsákbamacskát. De vajon honnan ered a kifejezés? És egyáltalán: miért pont macska kerül abba a zsákba?

Fotó: Sofiia Potanina /

A történet, amelyben egy macskát zsákban adnak el mint nyulat, egy 16. század elején íródott, és a német tréfacsináló szegénylegény, Till Eulenspiegel kalandjairól szóló kötetben szerepel először. Ám nem ez a népi hős volt az egyetlen, aki szeretett lóvá tenni másokat. Régen gyakori csínytevésnek számított, hogy a vásárban kismalac (esetleg nyúl) helyett értéktelen macskát tettek a zsákba, hogy az elővigyázatlan vevőket, akik nem nézték meg, mit is vesznek, becsaphassák. És ezt a trükköt bizony nemcsak magyarok vagy németek, de más népek vásárosai is előszeretettel bevetették – erre következtethetünk legalábbis abból, hogy a szólás jó néhány európai nyelvben megtalálható:

  • német: die Katze im Sack kaufen
  • francia: acheter chat en poche
  • olasz: comprare la gatte nel sacco
  • holland: een kat in de zak kopen

A kifejezés megvan az angolban és az oroszban is, ám ott nem macskával, hanem malaccal szedték rá a könnyelmű vásárlókat:

  • angol: to buy a pig in a poke
  • orosz: купить кота в мешке

Mint azt Forgács Tamás „Állati” szólások és közmondások című könyvében kifejti: a kutatók szerint ez a szokás már a korai középkorban megszülethetett, mégpedig Dél-Európában: „Akkoriban ugyanis a mórok nagy területeket foglaltak el az európai szárazföldön, s a megszállt területeken megtiltották a disznóhús fogyasztását, mert Mohamed ezt az állatot tisztátalannak nyilvánította. A parasztok azonban nem voltak hajlandók lemondani a sonka és a kolbász nyújtotta kulináris örömökről, ezért a hegyekben elrejtették a disznókat. A malachúsra vágyó városlakók aztán minden lehetséges alkalommal vidékre zarándokoltak, hogy fiatal malacokat vegyenek, amelyeknek egyrészt igen finom és gyenge volt a húsa, másrészt könnyen lehetett őket szállítani. Mivel az ilyen illegális üzletek többnyire éjszaka zajlottak, a hegylakó parasztok ezt néha kihasználták azáltal, hogy a malac helyett egy macskát dugtak a zsákba. Így fordulhatott elő, hogy egy-egy elővigyázatlan vevő csak otthon bontotta ki a zsákot, s akkor egy macska ugrott ki belőle.”

Ha tetszett a cikk, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.