Létezik egy hatalmas, több mint másfél millió négyzetkilométeres terület az Antarktiszon, amelyre máig egyetlen állam sem formált hivatalos igényt. Ez a különleges vidék a Marie Byrd-föld, amely nemcsak geopolitikai szempontból egyedülálló, hanem természeti titkai miatt is az egyik legérdekesebb hely a bolygónkon.
A Nyugat-Antarktiszon, a Csendes-óceántól délre található Marie Byrd-föld területe körülbelül 1 millió 610 ezer négyzetkilométer, vagyis közel akkora, mint Mongólia vagy Irán. Határa egészen a Kelet- és Nyugat-Antarktiszt elválasztó Transzantarktiszi-hegységig ér.
Alig száz éve fedezték fel
A terület Richard E. Byrd amerikai admirális és sarkkutató feleségéről, Marie Byrdről kapta a nevét. Byrd az 1920-as és 1930-as években több jelentős expedíciót is vezetett az Antarktiszon, és elsőként készített repülőgépes terepfelméréseket a vidékről. Noha korábban, 1902-ben Robert Falcon Scott a Discovery fedélzetéről már megpillantotta a terület távoli partvidékét, a társég tényleges feltárása csak 1929-ben kezdődött el. Ekkor Dean Smith pilóta, Byrd első antarktiszi expedíciójának tagjaként, légi felméréseket végzett a terület felett.
A kutatóút során fedezték fel többek között a Rockefeller-hegységet és a Ford-hegyláncokat is.
Byrd később, 1933 és 1935 között ismét visszatért egy újabb expedícióval. A Paul Siple és Franklin Wade által vezetett száncsapatok ekkor már mélyebbre jutottak a Fosdick-hegység térségében, miközben további légi kutatások révén új partvidékeket és területeket térképeztek fel.
Ezért nem tartozik egyetlen országhoz sem
1939-ben Franklin D. Roosevelt amerikai elnök arra kérte az Egyesült Államok Antarktiszi Szolgálatát, hogy készítsék elő az Antarktisz bizonyos részeinek – köztük a Marie Byrd-földnek – lehetséges amerikai birtokba vételét. Bár az Egyesült Államok komoly kutatási jelenlétet épített ki a térségben, a területi igényt végül soha nem tették hivatalossá.
Ennek oka nem más volt, mint az 1959-ben aláírt és a több mint ötven ország által elfogadott antarktiszi szerződés, amely befagyasztotta a kontinenssel kapcsolatos összes területi követelést, és az Antarktiszt tudományos kutatás céljait szolgáló természetvédelmi területté nyilvánította. Ennek ellenére az Egyesült Államokban még évtizedekkel később is készültek olyan térképek, amelyeken a Marie Byrd-földet amerikai területként jelölték.
Területén kutatóállomás is épült
Az Egyesült Államok 1957-ben hozta létre a Byrd-állomást, amely 1972-ig állandó kutatóállomásként működött, később viszont szezonális nyári tábor lett belőle az amerikai antarktiszi program számára. Az évek során több ideiglenes bázis is működött a régióban, köztük az orosz Ruszkaja állomás.
Bár első ránézésre úgy tűnik, hogy a Marie Byrd-föld pont annyira antarktiszi, mint a kontinens többi része, valójában nem csak végtelen hó- és jégmező.
A vastag jégréteg alatt ugyanis egy hatalmas, évmilliók óta aktív vulkanikus régió rejtőzik. Nem véletlen, hogy a kutatók egy mélyből feltörő köpenycsóvát is azonosítottak, amely feltehetően a térségben található 23 ismert vulkánt is táplálja. A régió legismertebb gleccsere a Végítélet-gleccserként emlegetett képződmény, amely rendkívül gyors ütemben húzódik vissza. A szakértők szerint ez veszélyeztetheti is a nyugat-antarktiszi jégtakaró stabilitását, amely hosszú távon jelentős globális tengerszint-emelkedést idézhet elő.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A világ legnagyobb senkiföldje
Marie Byrd-föld valóságához az is hozzátartozik, hogy rendkívül zord éghajlata és nehéz megközelíthetősége miatt a mai napig nincs állandó lakossága, és egyetlen ország sem próbálta hivatalosan birtokba venni. A kutatók számára is nehezen elérhető területnek számít, ezért feltérképezése is nagyrészt légi felvételek segítségével történt. Ennek során derült ki az is, hogy a terület jelentős része a Bentley szubglaciális árok fölött helyezkedik el, amely az Antarktisz legmélyebb pontjának számít.
Próbálkoztak megszerezni a Marie-Byrd-földet
A Marie-Byrd-föld sajátos jogi státusza miatt időről időre magánszemélyek is megpróbálták saját országukká nyilvánítani a területet. 2001-ben Travis McHenry amerikai férfi az antarktiszi szerződés egyik feltételezett kiskapujára hivatkozva
megalapította a „Nyugatarktika Protektorátusát”, majd több államnak is levelet küldött területi igényéről.
McHenry saját valutát és mikronemzetet szeretett volna létrehozni, ám kezdeményezését egyetlen ország sem ismerte el. Később egy másik mikronemzet, Flandrensis Nagyhercegsége is igényt jelentett be a területre – sikertelenül.
Kapcsolódó: Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán – felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre
