Végre megnyílnak a Mengele-akták – kiderülhet Svájc sötét titka?

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2071-ig titkosították a svájci hatóságok a Mengeléről szóló iratokat, ám nemrég bejelentették: rövidesen nyilvánosságra hozzák a halál angyaláról szóló levéltári feljegyzéseket.

Josef Mengele nevéhez szörnyűséges második világháborús rémtettek kapcsolódnak. Ő volt az auschwitzi haláltábor orvosa, ő döntötte el, hogy ki maradhat életben a foglyok közül. De még csak nem is erről híresült el igazán: működése alatt, főként gyerekeken borzalmas kísérleteket és teszteket hajtott végre a tudomány nevében. A háború után Dél-Amerikába menekült, és sosem sikerült elkapni: ott is halt meg 1979-ben. Ám több jel mutat arra, hogy legalább kétszer járt Európában, méghozzá Svájcban – kutatók szerint ezzel kapcsolatban is szolgálhatnak újdonsággal azok a dokumentumok, amelyek titkosítását a svájci hatóságok rövidesen megszüntetik.

Svájc a második világháborúban

Svájcot a második világháborúban betöltött szerepe miatt sokat szokták – nem alaptalanul – kritizálni. Az alpesi ország nem állt egyik harcoló fél pártjára sem: a háború alatt végig pártatlan maradt. Legalábbis abból a szempontból, hogy katonai akciókat nem hajtott végre. És persze abból a szempontból is, hogy a svájci bankok mind a vagyonukat megőrizni kívánó zsidók, mind a náci vezetők pénzét befogadták. A menekültekkel azonban már elutasítóbbak voltak:

a hatóságok olykor szó szerint értelmezték a menedékjogról szóló jogszabályokat, és arra hivatkozva nem fogadták be az menekülteket, hogy nem politikai, hanem faji alapon üldözik őket.

Josef Mengele, Richard Baer és Rudolf Höss
Fotó: Wikimedia Commons

A háború utáni kutatásokból az is kiderült, hogy a svájci bankok nem tettek különbséget arany és arany között: még a holokauszt áldozatainak aranyfogaiból készült tömböket is befogadták. Egyes náci vezetők bankszámláit pedig még évtizedekkel a háború után is vezették.

Mindezeket figyelembe véve nem csoda, hogy Svájc nem szívesen idézi föl a világháborúhoz kapcsolódó ügyeket, és inkább eltemetné ezeket különféle indokokra hivatkozva: a kollektív társadalmi bűntudat feldolgozása nem egyszerű probléma.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Jól példázza ezt Josef Mengele aktáinak ügye is. A svájci hatóságok egészen mostanáig mereven elzárkóztak annak még a gondolatától is, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket. A döntés megváltoztatásához egy makacs történész kellett: amikor Gérard Wettstein 2025-ben betekintést kért az iratokba, és elutasították, nem hagyta annyiban a dolgot. „Abszurdnak tűnt a dolog. Az összeesküvés-elméleteket táplálja, ha 2071-ig titkosítva maradnak. Mindenki azt gondolja: biztosan van valami titkolnivalójuk” – nyilatkozta a BBC-nek. Közösségi finanszírozási kampányt indított a perköltségek megfizetésére, és bíróságon támadta meg a hatóságok döntését.

Idézőjel ikon

Pár nap alatt 18 ezer svájci frank gyűlt össze, ami nagyjából 7 millió forintnak felel meg.

Így menekült el Mengele

De lássuk, mit is lehet jelenleg tudni arról, hogy mi történt a világháború után Josef Mengelével, és hová ment a hírhedt orvos. Annyi bizonyos, hogy a bukás kapujában – sok más náci vezetőhöz hasonlóan – levetette egyenruháját, és álnéven próbált menekülni. Ehhez kapóra jött neki a Vöröskereszt kezdeményezése: a szervezet azoknak a tízezreknek próbált segíteni hazajutni, akik a háború befejeztével otthonuktól távol találták magukat.

Így jutott Mengele is Helmut Gregor néven utazási okmányokhoz a genovai svájci konzulátuson, majd ezek segítségével menekült Dél-Amerikába. (A Vöröskereszt később bocsánatot is kért amiatt, hogy akaratlanul számos náci tiszt és vezető meneküléséhez járult hozzá.)

Élete hátralevő részlét – vagy legalábbis annak nagy részét – Mengele ezután Argentínában töltötte. Sosem találták meg, sosem vonták felelősségre, pedig előkelő helyen szerepelt a Simon Wiesenthal Központ és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad „körözési” listáin is. Végül 1979-ben halt meg São Paulóban. Wolfgang Gerhard néven temették el, és olyan sikeresen titkolták el kilétét, hogy csak 1985-ben derült ki, hogy meghalt, ám ezt ekkor még sokan kétségbe vonták – végül 1992-ben az exhumált holttestén végzett DNS-vizsgálat bizonyította be minden kétséget kizáróan, hogy meghalt.

Josef Mengele az 1970-es években (jobbról a harmadik)
Josef Mengele São Paulóban (jobbról a harmadik)
Fotó: Robert Nickelsberg / Getty Images

Svájcban síelt a körözött háborús bűnös

Bizonyos jelek és tények azonban arra mutatnak, hogy Mengele nem töltötte minden idejét Dél-Amerikában. Az például az 1980-as évek óta bizonyított tény, hogy a halál angyala 1956-ban a svájci Alpokba utazott síelni a fiával, Rolffal. Több kutató szerint azonban még ezután is járt Európában. Regula Bochsler svájci történész arról talált feljegyzéseket, hogy 1961-ben az osztrák titkosszolgálat figyelmeztette a svájci társzervezetet, hogy Mengele álnéven Európába utazott, és könnyen elképzelhető, hogy Svájcban van.

A figyelmeztetés időpontjában Mengele felesége történetesen pont lakást bérelt Zürichben, és kérvényt adott be állandó tartózkodási engedélyért. A történész szerint az is gyanús, hogy noha Mengeléék nem voltak híján pénznek, az asszony egy szerény külvárosi apartmant vett bérbe – hacsak nem az ad erre magyarázatot, hogy az ingatlan közel helyezkedett el a nemzetközi repülőtérhez.

A zürichi rendőrség feljegyzései arról tanúskodnak, hogy a hatóság megfigyelte a nőt, és az egyik jelentésben az szerepel, hogy Martha Mengele mellett az autójában egy azonosítatlan férfi ült.

Mengele argentínai otthonában
Fotó: Robert Nickelsberg / Getty Images Hungary

Ennél tovább azonban nem jutott a kutatásban Regula Bochsler – a svájci levéltár Mengele-aktáihoz megtagadták tőle a hozzáférést. Titkosították ugyanis őket, méghozzá egészen 2071-ig: nemzetbiztonsági szempontokra, valamint a tágabb értelemben vett család védelmére hivatkozva. Hasonlóan járt tavaly Gérard Wettstein is, ám ő nem hagyta annyiban a dolgot. Ekkor történt, hogy a Svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat váratlanul bejelentette: elérhetővé teszi a hírhedt náci háborús bűnösről szóló feljegyzéseket.

Idézőjel ikon

„A fellebbező számára hozzáférést biztosítunk az iratanyaghoz, a későbbiekben meghatározandó feltételek és követelmények figyelembevételével”

– így szólt a svájci hatóság közleménye, amelyben az is szerepel, hogy „a teljes átláthatóság kivitelezése némi időt vehet igénybe”. Hogy milyen feltételekről és követelményekről lehet szó, azt egyelőre nem lehet tudni, és ezt Bochsler és Wettstein is aggasztónak tartja. „Attól tartok, hogy olyan dokumentumot kapunk majd, amelyben rengeteg rész lesz kisatírozva” – mondta Wettstein, Bochsler pedig így nyilatkozott: „egyáltalán nem bízom a hatóságokban. Attól tartok, hogy ezek a feljegyzések is olyanok lesznek, mint az Epstein-akták”.

1944 októberében Josef Mengele nyolcszáz magyar fiút tereltetett be az auschwitzi gázkamrába, 51 közülük azonban megmenekült – róluk szól a Michael Calvin és Naftali Schiff a Csoda című könyve.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.