Több mint 50 földrengés rázta meg hazánkat az elmúlt harminc napban – ma egy 4,35-ös magnitúdójú

Olvasási idő kb. 2 perc

Szombat délután egy 4,35-ös magnitúdójú rengés pattant ki a szlovák–magyar határ térségében, komoly károkról egyelőre nem érkezett hivatalos jelzés.

Az Index cikke alapján 13 óra 44 perckor történhetett a rengés. 

Magyarországon nem ez volt az első földrengés idén

A mai 4,35 erősségű rengés a kora délutáni időszakban történt, epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 15 kilométerre lehetett. A határ mindkét oldaláról érkeztek lakossági jelzések. Sokan rövid, de határozott lökést tapasztaltak, egyesek az utcára siettek ijedtükben. Hivatalos tájékoztatás szerint komoly károkról nem érkezett bejelentés, a szakemberek ugyanakkor továbbra is elemzik a beérkezett adatokat, hogy pontos képet adjanak a rengés mélységéről és mechanizmusáról.

A Földrengést Kutató Intézet információs rendszere szerint az elmúlt 30 napban több mint 50 rengést észleltek hazánkban.

Mi áll a mai rengés hátterében?

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közösségi oldalán közölt poszt szerint a mai rengés háttérben a Kárpát-medence összetett földtani viszonyai állnak. A térségben folyamatosan gyűlik a feszültség a kőzetlemezek mozgása miatt. Az Adriai-lemez lassú, de kitartó északi irányú elmozdulása és elfordulása mintegy összenyomja a medence alatti kőzettömegeket, amelyek az európai és az adriai lemez közé szorulnak. Ez a „préselő” hatás időről időre földrengések formájában adja le a felhalmozódott energiát.

A mostani földmozgás az úgynevezett ALCAPA-lemeztest területén belül következett be, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének mélyebb szerkezetét alkotja. Ez a földtani egység hosszú fejlődéstörténet során alakult ki, miközben a Pannon-medence szerkezete is jelentősen átalakult és elvékonyodott. A folyamat során számos vető és törészóna jött létre, amelyek ma is aktívak lehetnek.

A szakértők szerint a rengés valószínűleg egy ilyen, korábban kialakult szerkezeti gyengeség mentén szabadította fel a feszültséget. Bár Magyarország nem tartozik a kifejezetten erősen földrengésveszélyes területek közé, a műszerek rendszeresen rögzítenek kisebb földmozgásokat.

Januárban például több tucat eseményt jegyeztek fel a Kárpát-medencében, és a történelem során is előfordultak a mostaninál erősebb rengések.

A mostani, 4,35-ös magnitúdójú rengés már a lakosság számára is érzékelhető volt, de az ilyen erősségű földmozgások általában csak kisebb repedéseket vagy vakolatleválást okozhatnak az epicentrum közvetlen közelében. Jelentősebb károk ritkán fordulnak elő.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy bár pontos előrejelzésre továbbra sincs lehetőség, a folyamatos műszeres megfigyelés segít abban, hogy minél gyorsabban és pontosabban értékeljék az eseményeket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.