2013-ban az Ugly Animal Preservation Society (Egyesület a Ronda Állatok Megmentéséért) és a newcastle-i British Science Festival szavazást indított, amelyen a világ legrondább állatát keresték. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet azokra az állatokra, amelyekhez szépség tekintetében nem volt kifejezetten kegyes az evolúció.
A szavazáson tizenegy faj indult, többek között a borneói nagyorrú majom, a titicaca vízibéka vagy az azóta nagy népszerűségre szert tett mexikói axolotl, de a verseny győztese, a Psychrolutes marcidus mellett mind elbújhattak.
Mélytengeri kocsonya
A Psychrolutes marcidus egy mélytengeri halfaj, amelyet magyarul kocsonyahalként is emlegetnek, ugyan nem ez a hivatalos elnevezése. Ausztrália, Tasmánia és Új-Zéland vizeiben fordul elő, és a tágabb becslések szerint 100-től 2800 méteres mélységig található meg.
A tengermélyi hidrosztatikai nyomáshoz idomulva a kocsonyahal evolúciója során izmai jelentős részét elvesztette, teste kocsonyás anyaggá alakult, amely – úszóhólyag híján – a süllyedésben és az emelkedésben segíti.
Ha természetes élőhelyén találkoznánk a Psychrolutes marcidusszal, valószínűleg nem lepődnénk meg, hiszen felépítése alapvetően nem tér el más halakétól: akár 30 centiméteres hosszt is elérő, pikkelytelen testén találhatunk mellúszókat és farokúszókat is. Kocsonyaszerű külsejét csak akkor nyeri el, ha valamilyen oknál fogva a vízfelszínre kerül és a nagy nyomáskülönbség miatt összeomlik a teste.
Élet a tenger fenekén
A kocsonyahal a tengerfenékhez közel él. Mivel sokkal inkább sodródik, mintsem úszik, kevesebb energiára, ezáltal kevesebb táplálékra is van szüksége, mint más halaknak. Mindent megeszik, ami az útjába kerül, legyen szó tengeri tollkorallról, törékeny kígyókarú csillagról vagy akár műanyag zacskóról, de legszívesebben rákfélékkel táplálkozik.
Az emberre ártalmatlan, ő maga emberi fogyasztásra alkalmatlan. Széles állkapcsát kitárva egyben nyeli le áldozatát. A kocsonyahalak ikrákkal szaporodnak, a megtermékenyített peték védelme pedig a hímek feladata, akik egész egyszerűen felfalják az utódaikra veszélyt jelentő állatokat.
Ennek a különös, kevéssé ismert fajnak bizonytalan a jövője. A kocsonyahalak gyakran akadnak fenn a mélytengeri halászok hálójában, ami a halálukat jelenti.
Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el előző cikkünket is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
