Minden magyar gyerek imádja, de Amerikába csak becsempészni lehet: a kindertojás furcsa titka

Olvasási idő kb. 3 perc

A probléma a kindertojásba rejtett játékkal van – az amerikai gyerekek nem ismerik ezt a klasszikus finomságot.

Nincs olyan kisgyerek, akinek ne csillanna fel a szeme a kindertojás szókapcsolat hallatán: nem is csoda, hiszen a lehető legjobb dolgokat egyesíti. Finom csokoládé, valamint egy aprócska játék, amely ugyanakkor meglepetés. Mi nem is látunk benne semmi ártalmasat, Amerikában azonban nem lehet kapni a finomságot, csak annak Joy változatát.

Életeket akart menteni a törvény

A probléma gyökere egy 1938-as amerikai törvény: ennek értelmében nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni az USA-ban, amelynek van nem ehető része. A csokitojás közepén található, narancssárga műanyag tokba bújtatott játék pedig egészen biztosan nem tekinthető ehetőnek. A szemfülesek most biztosan azt kérdezik:

no jó, de akkor pálcikás jégkrémet vagy nyalókát miért ehetnek az amerikai ovisok is?

Amennyiben a nem ehető komponensnek szerepe van az elfogyasztás közben, maradhat – a pálcikák pedig a jégkrém vagy a nyalóka fogásához elengedhetetlenek, míg a kindertojás játéka teljesen öncélú.

A kindertojás csokijával nincs problémájuk az amerikaiaknak, csak a műanyag tokba rejtett játékkal
Fotó: alexsfoto / Getty Images Hungary

A törvény egyébként nem csak úgy, teljesen ok nélkül született: kiváltója az Elixir Sulfanilamide esete volt. Harold Watkins vegyész egy olyan szulfanilamidot tartalmazó, torokgyulladásra használható készítményt akart létrehozni, amely folyékony. Ehhez dietilénglikolt használt – a vegyület a fagyállóban is megtalálható és nagyon toxikus, így amikor a készítmény tesztek nélkül a piacra került, több gyermek halálát okozta. Roosevelt elnök az ilyen eseteket akarta megakadályozni az 1938-as élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvénnyel, mely a mérgező anyagok használatát tiltotta –, és a biztonság kedvéért a nem ehető tárgyakét is.

A feltételezés szerint mindezen túl a tojásba gyanútlanul harapó gyerekek akár meg is fulladhatnának a játékot rejtő toktól, ezért inkább távol tartják tőlük ezt a fajta nyalánkságot.

Veszélyes a kindertojás csempészése

Persze azok az amerikaiak, akik jártak már országuk határain kívül, megismerhették, és akár gyermekeikkel is megismertethették a tojásokat, amelyeknek komoly feketepiaca alakult ki az Államokban. Nem nagyon érdemes ugyanakkor kindertojás-csempészetbe fogni, mivel igencsak borsos ára lehet a dolognak. 

Ha a vámosok valakit kinderrel kapnak el, akár 2500 dolláros, azaz mintegy 785 ezer forintos bírsággal is sújthatják – tojásonként.

Egy Jo Wos nevű csempészt állítólag arra kényszerítettek a vámosok, hogy ha meg akarja tartani a játékokat, meg kell ennie a csokoládét – nem dobhatta ki, húsz tojást etettek meg vele a vámosok.

Amíg ez a törvény életben van, addig az amerikai gyerekeknek marad a Kinder Joy, amelyben a tojás két különböző felében található egymástól elzárva az ennivaló és a játék. Ez a termék egyébként eredetileg a melegebb éghajlaton fekvő piacokra készült mint kevésbé olvadós változat. Egy kifejezetten meleg éghajlatú ország, Chile azonban szintén betiltotta a tojást akkor, amikor törvényellenessé tette az egészségtelen dolgok eladására irányuló kereskedelmi trükköket. A tojásba rejtett játékot pont ilyen trükknek vélték.

Sokféle meglepetést rejthet az édesség
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Játékok ezrei kerültek már az édességbe

A világ többi részének gyermekei eközben vígan élvezik a tojásba rejtett ajándékokat. Jelenleg évente nagyságrendileg 3,5 milliárd tojást gyártanak, a tojás pedig 1972 óta létezik, több ezer ajándéktípus került már annak belsejébe. Leggyakrabban műanyag figurák, de fából, sőt, fémből készült játékok is kerültek már az édesség belsejébe. A figurák a gyerekeknek játékot, a gyűjtőknek valódi szenvedélyt jelentenek – a félelem keveseknek jut eszébe a kindertojásra gondolva.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.