Valószínűleg meg sem fordulna a fejünkben, hogy a világ egyik legmérgezőbb állatát tartjuk a tenyerünkben, ha ausztrál nyaralásunk során kifognánk egy kékgyűrűs polipot. Ahogyan az a turista sem volt tisztában a veszéllyel, aki néhány évvel ezelőtt videót készített a kezében tartott állatról. Pedig ez az apró fejlábú a saját nyelvén egyértelműen közli, hogy jobb, ha távol maradunk tőle.
Itt a polip! Hol a polip?
A Csendes-óceán és az Indiai-óceán árapályos medencéiben élő kékgyűrűs polip valójában szelíd tengeri lény, aki ideje nagy részét víz alatti hasadékokba bújva tölti, alakját változtatva a legszűkebb odúkban is elfér. Rejtekhelye elé köveket halmoz, hogy megvédje magát a rá leselkedő ragadozóktól.
Búvóhelyét elhagyva kromatofor sejtjeinek segítségével változtatja meg a színét, hogy beleolvadjon környezetébe; ha pedig veszélyt érez, élénksárga bőrén irizáló, kék gyűrűk jelennek meg, amelyek elriasztják ellenségeit.
Álcája a vadászatban is segíti. A kékgyűrűs polip ragadozó életmódot folytat, rákfélékkel és kisebb halakkal táplálkozik. Felülről veti rá magát zsákmányára, majd karjaival magához húzza. Prédájába harapva felszabadul a nyálmirigyében termelődött méreg, amely megbénítja, majd megöli az áldozatot.
Az állat élettartama mindössze két-három év, amit nőstények esetében a párzás is befolyásol. A kékgyűrűs polipok közösségében a hímek választanak párt, a párzás pedig addig tart, amíg a nőstény meg nem elégeli a hím ölelését. A nőstények életükben csak egyszer raknak tojásokat, amelyeket karjaik rejtekében, hat hónap alatt keltetnek ki. Ezalatt a nőstény kizárólag utódai védelmére koncentrál, még az evésről is lemond, miután pedig útjára bocsátotta 50-60 csemetéjét, elpusztul.
Aranyos, de veszélyes
Kicsi, 12-20 centiméteres mérete és engedelmes természete ellenére a kékgyűrűs polip a tengeri élővilág egyik legveszélyesebb lénye. Mérge képes akár huszonhat felnőtt emberrel végezni, fájdalommentes harapása perceken belül fulladás vagy szívleállás általi halált okozhat, tünete lehet a hányinger, a szívelégtelenség, a bénulás és a vakság.
A méregnek jelenleg nincs ellenszere, az orvosok így csak tüneti kezelésre, vagyis az áldozat mesterséges lélegeztetésére hagyatkozhatnak, amíg a toxin ki nem ürül a szervezetéből. Az első huszonnégy órát túlélők jó eséllyel épülnek fel.
A kékgyűrűs polip harapása azonban elkerülhető, ha olvasunk a jelekből. Ha az állat fenyegetve érzi magát, menekülőre fogja, bőrén pedig megjelennek a kék gyűrűk. Csak abban az esetben támad, ha a veszély továbbra is fennáll, és sarokba szorítva érzi magát, a mérgezéshez pedig közvetlen érintkezés szükséges.
Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el előző cikkünket is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
