Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Farkas Bertalan, vagy a most űrbe utazó Kapu Tibor mellett az űrkutatáshoz több magyar név is kötődik, de talán egyikük sem tudhat maga mögött olyan jelentős és gazdag életművet, mint Kármán Tódor magyar tudós.
Theodore von Kármán, vagyis magyar nevén Kármán Tódor magyar gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus hihetetlenül sokrétű és tartalmas munkásságát külföldön is elismerik. Számos országban az űrhajózás egyik legmeghatározóbb alakjaként, úttörőjeként tisztelik, olyannyira, hogy az amerikai légierő védőszentjeként szokták emlegetni.
Olyan területeken mutatott fel úttörő eredményeket, mint a szuperszonikus repülés, a hiperszonikus áramlástan, valamint a rakétatechnológia és az űrhajózás, de nagyban hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez is. Ezen kívül, ő számolta ki azt a határt is, ahol egy légi jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fennmaradáshoz.
A világűr e határát (mely 100 km-es magasságban van) a magyar tudósról Kármán-vonalnak nevezték el.
Már korai karrierje során is a leghíresebb laboratóriumokat látogatta
A kiemelkedő fizikus-gépészmérnök egy csehországból származó zsidó magyar családba született, később pedig a híres magyar gépészmérnök és feltaláló, Bánki Donát is tanította az egyetemen, de korai karrierje során Ludwig Prandtl professzorral is megismerkedett, akivel a hidrodinamikával és aerodinamikával együtt a határréteg- és a repülőgép szárnyprofil-elméletén dolgozott. Ezután Hugo Junkers közeli segítőtársa is volt, és európai, korai munkássága során nevezték el róla a Kármán-örvénysort is.
Magyarországról és Európából is mennie kellett
Tanácsköztársaság idején még közoktatási népbiztos-helyettes is lett, azonban a kommün bukásával nemcsak állását vesztette el, de a Magyar Aero Szövetségből is kizárták. Ezért Kármán visszatért Hollandiába, ahol német repülőgépgyárosok által támogatott kutatásokat végzett, nem is gondolva, hogy később ezek a kísérletek is segítik majd a náci Luftwaffe létrehozását az NSDAP hatalomra jutásával.
A ’30-as évekre a német nemzetszocialista párt előretörésével bizonytalan állását otthagyva, az amerikai Guggenheim Aeronautical Laboratory (GALCIT) igazgatója lett, pár évvel később (1936-ra) már egyesült államokbeli állampolgár is volt.
A magyar úttörése az USA-ban
Kármán Tódor egyik legfontosabb munkájának a szuperszonikus repülés elméletének fejlesztését tartják, mely során az addigi háromdiemnziós Navier-Stokes áramlási egyenleteket egy egyenletre tudta egyszerűsíteni és megoldást javasolni rájuk.
Ezt a megoldást Kármán-Moore elméletnek nevezték el, és a mai napig elterjedt a használata.
Ezenkívül Kármán alapította meg 1933-ban az Amerikai Egyesült Államok Aeronautikai Tudományának Intézetét (US Institute of Aeronautical Sciences), itt indította el kutatásait a folyékony anyagok mechanikájáról (fluid mechanics), a turbulenciaelméletről és a szuperszonikus repülésről.
Később érdeklődése a rakétakutatás felé fordult, és olyan híres, Amerikába bevándorolt tudósok, atomfizikusok találmányaihoz mérhető felfedezéseket tett, mint Szilárd Leó, Albert Einstein, Enrico Fermi, vagy Robert Oppenheimer.
Alapított még Kaliforniában híres kísérleti laboratóriumot is (Jet Propulsion Laboratory), majd 1939-re az USA hadügyminisztériumának főtanácsadója lett, és ő hozta létre az Amerikai Légierő Tudományos Tanácsadói Elnökségét (USAF Scientific Advisory Board).
Élete végéig folytatta munkásságát
A második világháború után még a NATO tanácsadójaként is dolgozott, majd 1960-ra létrehozta az űrkutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát (International Academy of Astronautics), melyhez Magyarország is csatlakozott 1962-ben, ami után, nem sokkal később Kármán Tódor, 81 évesen elhunyt.
Kiemelkedő és az egész világ űrkutatása és repüléstechnológiája számára fontos munkálatai miatt nemcsak díjat és számos intézményt neveztek el róla, de ő volt az első személy, aki megkapta az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Érméjét.
Most a magyar űrkutatás egy újabb fontos állomásához érkeztünk, ebben a cikkben Kapu Tibor útjáról olvashtasz.
