Miért indián nyár és vénasszonyok nyara a kellemes kora őszi időszak?

Olvasási idő kb. 2 perc

Indián nyár, illetve vénasszonyok nyara – gyakran így nevezzük a szeptember végi, októberi időszakot, amikor az ősz még nem köszöntött be teljes erejével, ezért kellemes, napos időjárásnak örülhetünk. De mi köze a nyárias időnek az indiánokhoz vagy éppen – nem túl kedves kifejezéssel élve – a vénasszonyokhoz? Mai Szófejtőnkből kiderül.

A magyarban és sok más nyelvben is ismert indián nyár szófordulat a 18. század végétől Észak-Amerikából elterjedt Indian summer kifejezés tükörfordítása: utóbbit leginkább az amerikai őslakosok szokásaiból eredeztetik, akik jellemzően ebben a kellemes, meleg, szeptembertől novemberig tartó időszakban végeztek a betakarítással – írja Bárdosi Vilmos nyelvész.

Egy másik – kevésbé békés – magyarázat szerint az európai hódítók általában a tél beálltáig harcoltak az indiánokkal: abban az esetben, ha a hideg évszak korán érkezett, a csaták is előbb abbamaradtak, a jó idő ellenben elnyújtotta a hadakozást. Előfordult, hogy a telepesek a rossz időjárás miatt már behúzódtak erődítményeikbe, farmjaikra, és nekiláttak a télre begyűjtött termények feldolgozásának, azonban váratlanul mégis kisütött a nap, jó idő kezdődött, és több napig eltartott – ez volt az indián nyár, mely újabb lehetőséget adott az őslakosoknak a pusztító támadásokra.

A vénasszonyok nyara kifejezés ellenben nem az angolból, hanem a németből került át a magyarba legkésőbb a 19. században: az Altweibersommer szó a szakértők szerint annak a megfigyelésnek a következménye, mely szerint a kora őszi, bágyadt napsütésben a szálló ökörnyál az idősödő hölgyek ezüstös hajszálaira hasonlít. Nem mindenkinek nyerte el azonban a tetszését ez a hasonlat: 1989-ben egy darmstadti hölgy sértőnek és diszkriminatívnak találta a szófordulatot, ezért bírósághoz fordult, ahol foglalkoztak az üggyel, végül azonban az ítélet kimondta, hogy a kifejezés használata nem sért személyiségi jogokat.

Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.