A hónap dilemmája: Mit taníthat az emberiségnek egy világjárvány? A filozófus válasza
Cikksorozatunk harmadik fejezetét Paksi Dániel filozófus, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék oktatójának válaszával nyitjuk.
Cikksorozatunk harmadik fejezetét Paksi Dániel filozófus, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék oktatójának válaszával nyitjuk.
Ma a város alapításának évfordulója kapcsán látogatunk ide.
Ma sokunk kedvenc dokija nyomába eredünk.
Vajon milyen nyomot hagyott a múlt az étkezési szokásainkon? Az ínség vagy a tudományos fejlődés hozta el az igényt az egészségtudatos táplálkozásra? Mióta tekintjük egészségesebbnek például a cukormentes ételeket vagy a teljes kiőrlésű gabonákat?
A mai helyszín neve nagy valószínűséggel az ótörök eredetű ómagyar karuly (ma karvaly) köznévből származik.
Nem kérdés: bakancslistára a mai várossal!
Mai születésnaposunk Európa-bajnokságokon, világbajnokságokon és világkupafutamokon több mint harminc dobogós helyezést ért el.
Empatikusnak lenni kifejezetten jó tulajdonság: képesek vagyunk együttérezni másokkal, meghallgatni őket, odafigyelni rájuk, beleélni magunkat a másik helyzetébe. Lehet, hogy néha túlságosan is?
Ez alkalommal egy sportcsillag nyomába eredünk.
Ha valamivel több mint száz éve, 1919-ben Londonban a Trafalgar Square-en járunk-kelünk, a gyermekvédelem egyik legfontosabb szórólapját kaptuk volna a kezünkbe. A napjainkban is íródó történet egy két és fél éves alultáplált ausztriai gyermek fotójával indult.
Legyünk érzékenyek olyan alapvető élelmiszerekre, mint a kenyér, a tej vagy a tojás, s máris egy másik univerzumban találjuk magunkat. Ebben a világban minden jóval drágább, nehezebben fellelhető, ráadásként pedig végigkísér minket embertársaink értetlenkedése is.
Ha láttad a S.Ö.R. (Shakespeare Összes rövidítve) című előadást, a mai születésnaposunk neked is ismerős lesz.
„Körülbelül három nagyregényre elegendő élményt” gyűjtött másfél év alatt a Hős utcai szegregátumban, mégis „vékonyka”, ám annál fontosabb verseskötettel jelentkezik a Margó fesztiválon Erdős Virág. A József Attila-díjas költő rengeteg portréfotót is készített az ott élőkről, amelyek a családok hűtőjén talán mindmáig megtalálhatók, de a Hősöm című könyvbe nem kerültek be. Hogyan éri el mégis a kötet, hogy ennyire mély és sokszor felkavaró benyomásokat szerezhetünk a lakók életéről anélkül, hogy látnánk az arcukat? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elmondta, miért lényeges az önkontroll, ha nálunk kiszolgáltatottabb emberek felé fordulunk.
A trianoni békeszerződés története nemcsak a diplomáciai dokumentum aláírását foglalja magában. A háborús összeomlás, a megszállások és a korszak összes rossz emléke sűrűsödik benne. Milyen szerepet játszottak ebben a nők? Milyen új terheket rakott rájuk, és hogyan küzdöttek meg velük?
Hiába szüntették meg a kijárási korlátozást, azért még elég sokan küzdenek különböző betegségekkel, vagy tartanak attól, hogy elkapják a vírust. Ilyenkor mit tehet az ember: otthonában fekve, pihengetve gyógyul. Ahhoz, hogy ez az otthon a lehető leginkább a gyógyulásunkat támogassa, adunk néhány tippet.
És azt tudod, hogy minek a világnapját tartjuk ma?
Vigyázz, a mai feladvány becsapós!
Mai születésnaposunk költészetét az amerikai életforma és kultúra elutasítása, emellett később a miszticizmus jellemzi.
A történelmet visszanézve minden országban találunk olyan embereket, akiket igazságtalanul, koholt vádak vagy közvetett bizonyítékok alapján ítéltek akár több év, sőt évtized börtönre. Elég volt hozzá a rendszer vélt vagy valós ellenségének lenni, vagy épp rosszkor lenni rossz helyen. Hogy bírták ki ezt az elítéltek, tudván, hogy ártatlanok?
Hogyan készül a pálinka? Végy egy nagy adag gyümölcsöt, mondjuk százkilónyi őszibarackot, erjeszd meg, párold le, majd a végén kapsz belőle egészen pontosan hatliternyi szeszt. Valahogy így működik ez a módszer is: vedd a történéseket az életedben, hagyd állni, válogasd át, és sűrítsd hat szóba.
Közlekedéstörténelmi esemény kapcsán vagyunk ma itt.
Árvizek, aszályok, tektonikus mozgás szabdalta történelmünkben komplett városok emelkedtek-épültek, majd tűntek el szinte nyomtalanul a víz alatt. Atlantisz legendáját mindannyian ismerjük, de azt sosem találták meg: ezt az öt elsüllyedt várost azonban igen.
John Sadovynak a forradalom idején készített fotósorozata 1956 után ikonikussá vált. De tudjuk-e, mit ábrázol pontosan? Milyen történet rajzolódik ki a fotók mögött a dokumentumok tükrében?
Mai születésnaposunk a világ egyik legismertebb szexszimbóluma volt, pin-up girlként vált híressé, és így kapta első mellékszerepeit a 20th Century Fox és a Columbia Pictures filmstúdiónál.
Az elmúlt napok után ma ismét hazai terepen mozgunk.