„Azt gondoltam, ha most meghalok, talán a mennybe jutok. Aztán ugrottam.”
Sarah és Yusra Mardini szír úszó testvérek órákon át húztak egy menekültekkel teli csónakot a tengeren, majd Magyarországon át Németországba jutottak és új életet kezdtek.
Sarah és Yusra Mardini szír úszó testvérek órákon át húztak egy menekültekkel teli csónakot a tengeren, majd Magyarországon át Németországba jutottak és új életet kezdtek.
Az utolsó napon szó szerint nullára csökken a gyalog megtett kilométerek száma, a program ugyanis csak annyi, hogy Luklából Katmanduba repülünk. Aztán pihenünk.
Ma ismét egy magyar várost látogatunk meg.
Egy biztos: ahogy a korán érkező típus utál késni, úgy a notórius késő sem bírja elviselni, ha valahova korábban kell érkeznie. Érvek és saját tapsztalatok mindkét tábortól.
Térfigyelő sorozatunkban ma népszerű esküvői helyszínre, egyben a környékbeli kicsik kedvenc játszóterére, a II. kerület egyik büszkeségére látogatunk el, amit már nem is térnek, hanem ligetnek hívnak.
Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint évi 100 óra napsütés.
Horthy Miklós nem vonzódott különösképpen a labdarúgáshoz, mégis tucatnyi alkalommal ült a lelátón egy-egy magyar válogatott vagy kiemelt klubmérkőzés alkalmával. A kormányzó a futballt a diplomácia eszközének tekintette, a sportágról szólva nemzetközi társaságban egy alkalommal saját úttörő szerepével büszkélkedett.
Kevés rosszabb élmény van, mint amikor egy szép nyári napon ahelyett, hogy élveznéd a jó időt, fullánkokat kell kivadásznod feldagadt testrészeidből. De melyik csípés rosszabb, a méhé vagy a darázsé, és hogy lehet megkülönböztetni a harapástól?
Azok, akik nem tanultak meg úszni, és ezt be is vallják, pontosan tudják, milyen körülményes úgy fennmaradni a vízen, hogy gyerekkorban nem kapták meg a szokásos úszásoktatást. De miért megy ez ilyen nehezen, és egyáltalán: mikor kezdett az ember úszni?
Az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb kosárlabdacsapatának fellegvárában ücsörgünk.
Milyen társadalmi és politikai jövő vár ránk, ha a nem tudatos, de rendkívül intelligens algoritmusok már most is helyettünk hoznak döntéseket?
A megtett távolságok alapján eddig 113-szor kerülte meg a Földet, és több mint 11-szer juthatott volna el a Holdra. Földvári András nemrég megjelent Elmentem világgá! című könyvében 80 izgalmas élményét osztja meg az olvasókkal, amelyeket Bhutántól Transznyisztriáig, a legkülönfélébb helyszíneken szerzett. Mi motiválja még mindig az egykori turisztikai szakembert, aki körözött már Falkland-szigeteki birkák felett, elugrott Panamába hétvégére, vagy szemtanúja volt a wagah-i határzáró üvöltőversenynek? Jövőbeli terveiről és utazási szokásairól kérdeztük a világhírű reptérgyűjtőt.
Egy gyönyörű, festői francia vidéken járunk, ahol egy hatalmas kastély díszíti a tájat.
A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa.
Augusztus 20. az egyik legrégebbi ünnepünk, amelynek hagyományához a kisajátítási törekvések és a forradalmak utáni betiltások is hozzátartoznak. 129 éve munkaszüneti nap, 93 éve már látványos tűzijátékkal ünnepelték, 70 éve a népköztársaság ünnepévé nyilvánították, 54 éve telik virágos hangulatban.
A mai város német neve, Steinamanger jelentése: kő a mezőn.
A Magyarországon rendkívül népszerűtlen Ferenc József ellen 1853. február 18-án Bécsben még merényletet is megkíséreltek, az utókor emlékezetében – feleségével, Sissivel együtt – mégis a boldog békeidők szimbólumaként él.
Túlzás nélkül állíthatjuk: mai születésnaposunk hazánk egyik kulturális nagykövete.
Az internetes rendelés teljesen megváltoztatta a szokásainkat, olyannyira, hogy mostanra el sem tudjuk képzelni az életet nélküle. Házhoz szállíttathatunk élelmiszertől a bútoron át tulajdonképpen bármit, miközben ki sem mozdulunk lakásunk kényelméből.
A város nevét 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként.
Bűn-e az abortusz? Így szól cikksorozatunk augusztusi kérdése, melyre a mai fejezetben dr. Hell Judit filozófiaprofesszor válaszol.
Ma a legnagyobb dunántúli települést vesszük célba!
„Manapság elég kitenned egy régi képet a tóról, és rögtön dőlnek a lájkok” – mondja Kiss Noémi író, akinek nemrég jelent meg Balaton című könyve a Magvetőnél. Ám a kötetben szereplő 14 novella nem áll meg a mindannyiunk számára ismerős retró elemek felvonultatásánál. Persze megkapjuk a mólót, a lángost, a pulóverpiacot, a SZOT-üdülőt, az NDK-s strandolókat. De kapunk valami egészen mást is: a ’80-as évek összetett korrajzát, rendszerkritikát és diverz szereplőket – a szocializmusban tönkremenő felnőtteket, akik csak a legritkább esetekben tudnak ott lenni a gyerekeiknek.
A régi Budapesten a gyógyfürdők mellett jelentős szerep jutott a tisztasági fürdőknek. Ezeket a szociálpolitikai és közegészségügyi szempontból fontos intézményeket ingyenesen vagy olcsó díjazás mellett vehette igénybe a nagyközönség.
Vannak történelmi helyek, ahová büszkén és szívesen megyünk, és vannak, ahová nem ezért látogatunk el.