Feltalálása óta az internet a világ legnagyobb adatbázisává nőtte ki magát, melynek terjedelme a felhasználók számával együtt napról napra növekszik. De vajon hogy nézne ki vizuálisan megjelenítve a világhálóra feltöltött teljes adatmennyiség?
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
A sógorokhoz, Ausztriába látogatunk mai kvízünkben.
A ’80-as években több nő dolgozott programozóként, mint ma. Akkor 35 százalék volt az arányuk, napjainkban 20 százalék körüli, itthon max. 15, de nincs pontos adat – mondta a TEDxLibertyBridgeWomen-en tartott előadásában Vásárhelyi Orsolya adattudós. Orsi kollégáival mintegy 7 millió szoftverfejlesztő adatait felhasználva igyekezett megérteni, a nők miért sikertelenebbek ezekben a közösségekben. Annak ellenére, hogy az első programozó is nő volt, sőt, a két világháború között főleg nők dolgoztak ezen a területen. Mi történt velük? Miért lenne fontos, hogy ismét nagyobb arányban vegyenek részt a technológiai újításokban? Egyáltalán, létezhetnek-e előítéletmentes algoritmusok egy előítéletekkel teli világban? Interjú optimalizációról, diszkriminációról és a Trónok harcáról.
A tűhalfélék családjába tartozó fajok igen rendhagyó módon szaporodnak. A természet csodái mai részében megnézheted, hogyan születnek a csikóhalak.
Folytatjuk egzotikus utazásunkat: a mai úti cél a Kanári-szigetek.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Az ember visszavágyik a természetbe, az egyik őselem, a víz közelségébe, ezt bizonyítják a legújabb turisztikai trendek. A legdivatosabb szállodákat rangsorolta az egyik svéd napilap, az expressen.se.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Egy apró kansasi falu férfijait idegesítették a feministák, ezért titokban egy nőt jelöltek polgármesternek. Aztán meglepődtek, amikor megválasztották, és még jobban, amikor kiderült, hogy képes ellátni a feladatát. Így lett Susanna Salter az Egyesült Államok első női polgármestere.
A messzi Dél-Amerikába utazunk mai feladványukban.
Miért éppen a kefekötőkkel hozzák kapcsolatba a részegeskedést? A Szófejtő legújabb részében ennek járunk utána.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a varjak roppant intelligens lények, a legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy több dologban hasonlítanak ránk, mint azt valaha gondoltuk.
Matolcsy Miklósné Éberling Nagy Pálma szívügyének tartotta, hogy a látásukat elvesztett emberek értelmet és elfoglaltságot leljenek életüknek akkor, amikor ez még nem volt természetes állami feladat.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
A mai egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében kiderül, hogy miért kell a cápáknak jobban tartaniuk az emberektől, mint az embereknek a cápáktól.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
A mai várost sokan a jellegzetes, zöld-fehér színű kerámiákról ismerik, de jó tudni, hogy a magyar könnyűzene egyik legmeghatározóbb alakja is innen származik.
A természet csodái mai részében a világ legnagyobb és legbüdösebb virágáról, valamint egy hazánkban is elterjedt orchideafajról olvashatsz érdekességeket.
Azt szokták mondani, hogy a nyugati civilizáció egyfelől a görög-római, másfelől a zsidó-keresztény kultúra alapjain nyugszik. A hellén világból megkaptuk többek között a filozófiát, a demokráciát, a sportot, a színházat és a tudományokat, míg a zsidó-keresztény kultúrkör felruházott minket a lelkiismerettel. Ez akkora hatással volt a teljes nyugati civilizációra, hogy azt egyetlen – ebben a kultúrában élő – ember sem tudja megkerülni. Vendégszerzőnk, Bialkó László Gergő írása.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Ez itt az egyperces kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Az ókor nagy gondolkodói ősz szakállú, tógás figuraként élnek az emlékezetünkben – kevesen tudják, hogy Szókratész, Platón, Anaxagorasz és a többi jól ismert férfi filozófus mellett a nők is kivették részüket a bölcselet tudományából, és több jelentős életművet is adtak a filozófiatörténet számára.
Bár a 21. században a digitalizáció miatt nem használunk olyan gyakran ceruzát és golyóstollat, mint régebben, valószínűleg azért legtöbbünknek még mindig lapul a zsebében vagy a táskájában egy-egy darab. A töltőtoll viszont ma már egész generációk számára ismeretlen munkaeszköz, jóllehet különleges alkalmakkor még mindig fontos szerepet játszanak.
