Három szent folyó találkozásánál zajlik a világ legnagyobb emberi gyülekezése, a Kumbh Mela: a százmilliókat vonzó esemény akkora, hogy tavaly még az Európai Űrügynökség is készített róla felvételeket.
A legutóbbi, tavaly január 13. és február 26. között, Prayagraj közelében megrendezett fesztivál mindnél különlegesebb volt: az ünnep „Maha”, vagyis nagy volt, amelyre csak 144 évente kerül sor. Maga a hagyomány viszont jóval régebbi: több mint két évezredes múltra tekint vissza.
Négy szent városban rendezik meg
A négy város – Praygraj, Haridwar, Nashik és Ujjain – között vándorló zarándoklat központi helyszíne a Triveni Sangam, a három szent folyó, a Gangesz, a Jamuna és a Szaraszvati találkozásánál. Amíg az első két folyó ma is létezik – ráadásul egymástól eltérő színük miatt már messziről is jól megkülönböztethetők –, addig a harmadik már csak a hit része. Úgy tartják ugyanis, hogy egykor valóban létezett, ám a mára kiszáradt folyó vize a felszín alatt most is szüntelenül áramlik.
Még különlegesebb a folyók ereje ilyenkor
A hely szentségét mi sem meséli el jobban, mint az az ősi, hindu történet, amely szerint egy, az istenek és démonok közötti harc során a halhatatlanság nektárjának cseppjei a négy városban hullottak a földre. Innen ered a fesztivál neve, a Kumbh Mela is:
a „kumbh” a nedűt felfogó korsót jelenti, a „mela” pedig a gyülekezést.
Az emberek hatalmas tömegeit megmozgató találkozót tehát felváltva, három-három évente rendezik meg e városok valamelyikében, így tehát ugyanarra a településre tizenkétévente kerül sor. A hívők szerint a bonyolult asztrológiai számítások alapján meghatározott időpontokban a folyók vizének még különlegesebb az ereje, mint más időszakokban: a megmártózás ilyenkor nemcsak megtisztít, hanem közelebb visz a végső felszabaduláshoz, a mokshához is.
Várost építenek a fesztivál idejére
A fenti érdekességeken túl a fesztivál különlegességét mégis az esemény fizikai valósága adja. A hetekig tartó ünnep idejére tulajdonképpen egy teljes város épül fel a semmiből a Gangesz partján. Több mint 40 négyzetkilométeres területet óriási, víz- és áramhálózattal kiépített, sátorvárossá alakítják, amelyben utak, parkolók, lakóépületek és tízezernyi illemhely is helyet kap, a két partot pedig az ünnep idején átmenetileg úszó hidak kötik össze.
A rendet több tízezer rendőr felügyeli, és az ideiglenesen kialakított kórházakban százával dolgoznak az orvosok.
A rendezvény gazdasági hatása sem elhanyagolható, hiszen a fesztivál több százezer embernek ad munkát, ám a papi rituálék árai gyakran meglepően magasak, mi több, a csónakos „taxik” sem olcsók.
Még az űrből is látszik az embertömeg
Noha becslések szerint az UNESCO által az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listáján is elismert Kumbh Mela 2013-as eseményén mintegy 100 millióan fordultak meg, a tavalyi ünnep is legalább ennyi embert hívott a szent helyre. Ezt bizonyítja az Európai Űrügynökség felvétele is, amely szerint 2025-ben is akkora volt a zarándokló tömeg, hogy az űrből is látszott.
Kapcsolódó: A Föld legelektromosabb helyén tíz órán át villámlik
