Bajba kerültek a magyar utazók, rengeteg budapesti repülőjáratot töröltek

Egy fiatal női turista a budapesti repülőtér érkezési és indulási tábláját nézi.
Olvasási idő kb. 2 perc

Sztrájk miatt számos Budapestre érkező vagy onnan induló repülőjáratot töröltek.

A Lufthansa légiutas-kísérőinek sztrájkja miatt a német légitársaság törölte pénteki budapesti járatainak túlnyomó részét – derült ki a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tájékoztatásából.

Ezeket a budapesti repülőjáratokat törölték

A munkabeszüntetés éjfél óta tart, és a szakszervezeti tájékoztatás szerint este 10 óráig folytatódik.

Liszt Ferenc repülőtér külseje tavasszal
A Lufthansa-sztrájk miatt számos budapesti repülőjáratot töröltek pénteken
Fotó: rvbox / Getty Images

A Lufthansa legnagyobb csomópontjában, Frankfurtban a péntekre tervezett 350 indulás csaknem 75 százalékát törölték.

A tájékoztatás szerint az alábbi Budapestről induló vagy oda érkező repülőjáratokat érinti a sztrájk.

Nem érkezik Budapestre

  • a 8:35-ös müncheni;
  • a 8:55-ös frankfurti;
  • a 11:15-ös frankfurti;
  • a 12:35-ös müncheni;
  • a 13:35-ös frankfurti;
  • a 16:50-es müncheni;
  • a 18:20-as frankfurti;
  • a 23:30-as müncheni járat.

Budapestről nem indult el

  • a 6.00-kor Münchenbe;
  • a 9.15-kor Münchenbe;
  • a 9.35-kor Frankfurtba tartó járat.

Nem fognak felszállni Budapestről azok a repülők sem, amelyek

  • 11.55-kor Frankfurtba;
  • 13.20-kor Münchenbe;
  • 14.15-kor Frankfurtba;
  • 17.30-kor Münchenbe;
  • 19.20-kor Frankfurtba indultak volna.

A Lufthansa a szombaton érkező és induló budapesti járatait egyelőre nem törölte – olvasható a bud.hu oldalon.

A repülőjáratok késése vagy törlése rengeteg utast érint minden évben az egész világon. Sokan közül viszont nem tudják, hogy nem kell feltétlenül szó nélkül tűrniük ezeket a helyzeteket. Nézzük, hogy milyen lehetőségeid vannak, ha késik vagy törölték a járatod.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?