Mintha egy véget nem érő vihar zajlana Venezuela északnyugati részén, ott, ahol a Catatumbo folyó a Maracaibo-tóba érkezik. A Föld legelektromosabb helyén egy-egy alkalommal akár tíz órán át is eltarthat a káprázatos fényjelenség – egy évben akár 160 éjszakán.
Bolygónk legintenzívebb villámtevékenységeinek helyszíne, a Relámpago del Catatumbo még a Guinness-rekordok Könyvébe is bekerült, hiszen a Catatumbóként ismert jelenség miatt az év felében szinte folyamatosan világosak az éjjelek.
A heves villámok uralják az eget Venezuelában
A különleges fényjáték 140-160 éjjelen át világítja meg az égboltot, amely alkalmanként akár 10 órán át is tarthat, percenként 14-40 villámmal. Műholdas adatok felhasználásával a NASA számításai szerint négyzetkilométerenként körülbelül 250 kisülés történik.
Támadások hiúsultak meg miatta
A különös jelenségről már a 16. században is írtak. A korábban Szent Antal lámpásaként is emlegetett helyet Lope de Vega spanyol költő 1597-es művében is megörökítette: ebben arról írt, hogy miként hiúsult meg egy éjszakai támadás, amikor a villámok fénye elárulta a közeledő hajókat. Hasonló élményre később a venezuelai függetlenségi harcok idején, 1823. július 24-én is sor került, amikor a fényes égi jelenség segített felfedni az ellenséges flottát.
Természetes világítótoronyként tekintenek rá
Bár a folyamatos villámlás már a gyakorisága miatt is épp elég érdekes, különlegessége azonban nem csak ebben rejlik. A Catatumbo másik kivételes tulajdonsága, hogy rendkívül messziről, akár 400 kilométeres távolságból is látható. Ez az oka annak, hogy a tengerészek évszázadokon át természetes világítótoronyként használták, noha akkor még Maracaibo jelzőfényeként nevezték. A két igazán izgalmas tulajdonságán túl érdemes megemlíteni még egy harmadikat is, amely ugyancsak nem mindennapi jelenséggé teszi az eget bevilágító folyamatot:
érdekes módon a villámok többsége csupán a felhők között cikázik, nem csap le a földre, így a jelenséget gyakran alig kíséri mennydörgés.
Ez okozza a szüntelen jelenséget
Noha a villámok szüntelen játékáról eleinte azt hitték, a mocsaras területekről felszálló gázok és az Andok irányából érkező légtömegek okozzák, ma tudományos tények is alátámasztják, hogy
a „viharos körülményeket” a Karib-tenger felőli, alacsonyan áramló, nedves levegő és a környező domborzati viszonyok együttes hatása okozza.
Ózontermelő terület
Mielőtt azt gondolnánk, hogy a Catatumbo csupán egy lenyűgöző látványt nyújtó égi jelenség, fontos tisztázni azt is, hogy igencsak jelentős a környezetre gyakorolt, kémiai hatása is. Az évente nagyjából 1,2 millió elektromos kisülése során nitrogén-oxid keletkezik, amely a napfény hatására ózonná alakul, így a terület fizikai történései a légkör ózontartalmához is hozzáadnak. Azt azonban máig sem tudni, hogy az ózon milyen mértékben jut el a magasabban fekvő, védelmet nyújtó ózonrétegig.
Kapcsolódó: Sokak kedvenc nyaralóhelyén a felszín közeli ózon egészségre káros mértékben van jelen
