Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ballisztikus rakétákat vetett be az iráni hadsereg egy brit-amerikai támaszpont ellen. Az izraeli védelmi erők szerint Irán már 4000 kilométerre is képes célozni egy műholdas technológiának köszönhetően, így egyes európai országok is veszélyben lehetnek.
Amint azt a hvg.hu külföldi források nyomán megírta, az izraeli vezérkari főnök, Éjál Zamír szerint akár európai nagyvárosokat is elérhetnek az ilyen típusú rakéták.
Berlint és Párizst is elérhetik az iráni rakéták
„Irán egy kétfokozatú interkontinentális ballisztikus rakétát indított négyezer kilométeres hatótávolsággal egy amerikai célpont ellen Diego Garcia szigetén. Ezeket a rakétákat nem Izrael ellen szánták. Hatótávolságuk eléri Európa fővárosait,
Berlin, Párizs és Róma is közvetlen fenyegetési zónában van"
– közölte az izraeli vezérkari főnök.
Mit kell tudni a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákról?
A ballisztikus rakéták olyan fegyverek, amik a röppálya nagy részén meghajtás nélkül repülnek, csak a gravitáció és a súrlódás hat rájuk, majd a Föld felé irányulva csapódnak be a kijelölt célpontba. Emiatt az indítást követően már nem irányíthatóak. Általában mozgó indítóállványról lövik ki őket, mely lehet szárazföldön vagy a tengeren, például egy hajón is.
Nagy hatótávolságú változataik, vagyis a Long-Range Ballistic Missile (LRBM) illetve az Intermediate-Range Ballistic Missile (IRBM) rakéták akár 3500–5500 kilométeres hatótávolságon is pontosan célba jutnak.
Miként érik el a rakéták az akár 4000 kilométeres távolságot?
A Jerusalem Post nemrég idézte fel, hogy Irán szinte napok alatt megnövelte a ballisztikus rakéták hatótávolságát. Az Izraeli Védelmi Erők korábbi légvédelmi főnöke, Ran Kochav szerint egy kétlépcsős, műholdszerű indítási folyamattal sikerül a hatótávot növelniük, a plusz távolság valószínűleg egy több fokozatot használó hordozórakétának köszönhető.
Kell-e tartani attól, hogy nukleáris töltetet is kilőhetnek?
A Jerusalem Post szerint Izrael és az Egyesült Államok is figyelmeztetett arra, hogy az iráni műholdtesztek kettős felhasználású elemeket is tartalmazhatnak, ami olyan interkontinentális ballisztikus rakéták előállításához is vezethet, melyek mind a hagyományos, mind a nukleáris eszközökkel kompatibilisek lehetnek, és a szombati rakétakilövés ezt leplezhette le. Irán ugyanakkor határozottan tagadja ezt a lap szerint.
Hogy reagáltak az európai országok?
Bár a teheráni közlemények mindössze 2000 kilométeres hatótávolságot emlegetnek a rakétáik kapcsán, az izraeli szakértő szerint lényegében minden európai állam fenyegetve érezheti magát. Kochav szerint a közel-keleti hadszíntérnek nincsenek világosan meghúzott határai.
A BBC a hétvégi eseményeket követően idézte Steve Reed brit kabinetminisztert, aki szerint a rendelkezésükre álló információk nem támasztják alá Izrael azon állítását, miszerint Irán valóban képes 4000 kilométerre eljuttatni ballisztikus rakétáit. Azt is hangsúlyozta, hogy teljes mértékben képesek országukat megvédeni.
Elérhetik az iráni rakéták az USA-t?
Egyelőre nem. Ahhoz, hogy az iráni rakéták elérjék az Amerikai Egyesült Államok területét, a szakértők szerint mintegy 10 ezer kilométeres hatótávolságra kellene eljutniuk. Abban az esetben válik ez lehetségessé, ha Iránban valóban kifejlesztették már a többlépcsős indítási technológiát, illetve rendelkeznek interkontinentális rakétákkal.
Egyre többeket foglalkoztat az utóbbi időben, hogy melyik országok maradnának biztonságosak egy esetleges világégés során. Összegeztük a különféle elemzéseket.
