Vlagyimir Putyin életének első 10 évéről meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre – legalábbis a hivatalos önéletrajzában. Egy nő azonban egészen 2023-as haláláig állította: ő az elnök valódi anyja, és pontosan tudja, mi történ ebben az időben.
A dátum 1999. augusztus 9. Borisz Jelcin orosz elnök televíziós beszédében kijelenti: „elhatároztam, hogy megnevezem azt a személyt, aki véleményem szerint képes konszolidálni a társadalmat”. Az a bizonyos személy Vlagyimir Putyin volt, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB igazgatója – Jelcin leváltotta Szergej Sztyepasin kormányát, és Putyint nevezte ki.
Senki sem emlékszik a gyerek Putyinra
Ekkor lépett az oroszországi politika legfelsőbb színterére Putyin, aki – hol miniszterelnökként, hol elnökként – azóta is vezeti az országot. Nem sokkal kinevezése előtt halt meg az apja, egy évvel azt megelőzően pedig az anyja, mindketten rákban. Legalábbis a hivatalos életrajból ez derül ki. Ám egy apró grúziai faluban élő asszony állítja: mindebből egy szó sem igaz, valójában ő Putyin vér szerinti anyja.
Kétségtelen, hogy az elnök hivatalos életrajzából nem sok mindent lehet tudni életének első 10 évéről.
E szerint 1952. október 7-én született Szentpéterváron (akkoriban: Leningrád). Szüleinek, Vlagyimir Putyinnak és Marija Selomovának ő volt a harmadik gyereke, az első kettő még fiatalkorában meghalt. Anyja elmúlt negyvenéves, amikor Putyin megszületett – noha akkoriban ritkaságszámba ment, hogy valaki ilyen idősen essen teherbe és hozzon világra egészséges gyermeket, Marija Selomova terhességére a környéken senki sem emlékezett. A tömbházban élők később csak azt tudták felidézni, hogy a későbbi orosz elnök 1960-ban tűnt föl a nő karjában.
Verte a mostohaapja
Egészen máshogy festi le Putyin életének első 10 évét Vera Putyina. Inge Smits holland dokumentumfilmes 2003-as alkotásában a grúz nő elmondja: az orosz elnök valódi apja egy autószerelő volt, aki teherbe ejtette őt. A kapcsolat azonban nem tartott sokáig: kiderült, hogy Platon Privaljov házas, ezért a megesett nő otthagyta. Elmondása szerint
fia 1950. október 7-én született – napra pontosan két évvel azelőtt a dátum előtt, ami Putyin életrajzában szerepel.
Két évvel később a nő hozzáment egy grúz katonához, és fiával együtt követte Metekhibe, egy grúziai faluba. Giorgi Oszepasvili azonban nem bizonyult jó mostohaapának: gyakran megverte a kis Vovát, és az sem tetszett neki, hogy két vérszerinti gyermeke mellett még egy apróságról kell gondoskodnia. A dolog végül odáig fajult, hogy a férj nyomására Putyina felkerekedett, Leningrádba utazott a szüleihez, és rájuk bízta a fiát. A nő szerint Marija Selomova és férje tőlük fogadhatta örökbe a későbbi elnököt.
Annyi bizonyos, hogy a metekhi-i iskola archívuma szerint valóban járt az intézménybe ebben az időben egy bizonyos „Vlagyimir Putyin”, akinek nemzetiségét grúzként jelölték meg. A Telegraph újságírója 2008-ban elutazott a faluba, és beszélgetett egy tanárra, aki állította: 1958 és 1960 között tanította Putyint.
„Nagyon szeretett horgászni és birkózni. Ő volt a legalacsonyabb gyerek az osztályban, és mindig mindenben győzni akart.”
„Egy anya mindig felismeri a saját fiát”
Putyina verziója szerint, miután odaadta szüleinek a gyermekét, éveken keresztül nem látta és nem is hallott róla. Egészen 1999-ig, amikor feltűnt a televízió képernyőjén, mint Oroszország miniszterelnöke. „Nem számít, mennyi idő telik el, egy anya mindig felismeri a saját fiát” – mondta Inge Smits kérdésére. Az asszony egy fekete-fehér fotót is mutatott a holland filmesnek Vováról – a képet szakértők is megvizsgálták, ám véleményük szerint nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy az orosz elnököt ábrázolja-e.
Az asszony állítása szerint grúz és orosz emberek is megkeresték, hogy rávegyék, ne beszéljen a dologról. Hasonlóról számolt be a helyi iskola egyik tanára is. Krystyna Kurczab-Redlich lengyel újságíró szerint ismeretlenek félmillió dollárért akartak felbérelni csecseneket, hogy raboljanak el egy Vera nevű asszonyt Metekhi községéből.
Akármennyi is igaz ezekből a történetekből, annyi bizonyos, hogy Vera Putyina egy idő után már nem volt hajlandó újságírókkal beszélni. Azt azonban váltig állította, hogy valóban ő Putyin anyja. Kijelentette:
„a DNS-tesztet is bármikor vállalom”.
Erre 2023-ig meglehetősen könnyen sort lehetett volna keríteni, amennyiben Vlagyimir Putyin vállalja a „kihívást”. Ebben az évben, májusban hunyt el ugyanis Vera Putyina. Metekhiben temették el.
Két elgondolkodtató momentum még kapcsolódik a történethez: két újságíró, akik foglalkoztak az üggyel, gyanús körülmények között haltak meg. Artyom Borovik gépe három nappal azelőtt zuhant le, hogy publikálta volna a grúz asszony és Putyin gyerekkoráról szóló nyomozásának eredményeit – kevesebb, mint egy hónappal a 2000. március 26-án esedékes orosz elnökválasztás előtt. Antonio Russo olasz újságíró pedig a Csecsenföldön az oroszok által elkövetett háborús bűnök mellett ezzel a kérdéssel is foglalkozott, amikor Tbiliszitől nem messze megölték – sokak szerint az FSZB keze lehetett a dologban.
Ha érdekel, mit gondol Angela Merkel Vlagyimir Putyinról, olvasd el a Dívány interjúját a volt német kancellárral.
