Riasztó jóslat érkezett: ez a négy objektum elpusztíthatja a földi életet

Olvasási idő kb. 3 perc

Négy objektumot figyel meg a NASA, melyek potenciálisan elpusztíthatják bolygónkat. Ezek az égitestek szerencsére nincsenek igazán közel a Földhöz, de pályájuk finom módosulásai miatt 50%-os eséllyel csapódhatnak a bolygóba egymilliárd éven belül.

Az égből hulló kövek többsége apró. Meteorokként égnek el a légkörben, mielőtt bármilyen kárt okoznának. A nagy objektumok sokkal ritkábbak – de ha egy igazán hatalmas aszteroida csapódna a Földbe, annak következményei globálisak lennének. A történelemben már volt ilyen: azt a 66 millió évvel ezelőtti becsapódást, amely a nem madárszerű dinoszauruszok kihalásához vezetett, egy több kilométeres égitest okozta.

Ezek az objektumok elpusztíthatják a földi életet

Ma négy olyan ismert Földközeli objektum, röviden NEO (Near-Earth Object – a Föld pályájához közel keringő aszteroida vagy üstökös) létezik, amelynek átmérője meghaladja a 10 kilométert. Egy ilyen méretű objektum becsapódása valószínűleg a földi élet nagy részének pusztulását okozná. Fontos azonban tudni, hogy ezek jelenleg nem jelentenek közvetlen veszélyt – írja az IFLScience.

A Földet is elpusztíthatják ezek az óriási objektumok
Fotó: Juan Gartner / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

A legnagyobb közülük a 1036 Ganymed, egy körülbelül 35 kilométer átmérőjű, köves aszteroida.

A pályája alapján a Földhöz legközelebb eső pontja – ezt nevezik minimális pályametszési távolságnak, röviden MOID-nak (Minimum Orbit Intersection Distance – a két égitest pályája közti legkisebb távolság) – 0,34 csillagászati egység. A csillagászati egység, röviden AU (Astronomical Unit), a Föld és a Nap közti átlagos távolság. A 0,34 AU nagyjából 134-szerese a Föld-Hold távolságnak. Ez jóval nagyobb annál a határnál, amely alatt egy objektumot potenciálisan veszélyesnek minősítenek. 

  • A második a 3552 Don Quijote, amely körülbelül 19 kilométer átmérőjű, MOID-értéke 0,33 AU, vagyis szintén messze a veszélyes tartományon kívül kering.  
  • A harmadik a 433 Eros, amely 16 kilométeres átmérőjével a nagyobb NEO-k közé tartozik; minimális pályatávolsága 0,15 AU.  
  • A negyedik a 4954 Eric, amely 11 kilométer átmérőjű, és 0,19 AU-ra közelíti meg legjobban bolygónk pályáját. 

Egy objektumot akkor neveznek potenciálisan veszélyesnek, azaz PHO-nak (Potentially Hazardous Object – olyan égitest, amely elég nagy és elég közel kerülhet a Földhöz ahhoz, hogy komoly károkat okozzon), ha MOID-ja 0,05 AU-nál kisebb. A felsorolt négy aszteroida ennél jóval távolabb halad el, ezért jelenleg biztonságban vagyunk tőlük.  

Ugyanakkor a bolygók gravitációs hatása hosszú idő alatt megváltoztathatja az aszteroidák pályáját. Számítások szerint ezeknek az óriásoknak körülbelül 50% az esélyük arra, hogy egymilliárd éven belül veszélyesebb pályára kerüljenek. 

A több mint 1 kilométer átmérőjű NEO-k nagy részét már felfedezték; a becslések szerint körülbelül 5 százalékuk hiányzik még a nyilvántartásból. Az ismert Földközeli objektumok száma nemrég átlépte a 40 ezret, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet. 

A szakértők figyelmét ma nem elsősorban a „bolygógyilkos” méretű aszteroidák kötik le, hanem az úgynevezett „városgyilkosok”. Ezek körülbelül 140 méter átmérőjű objektumok, amelyek nem globális kihalást, hanem regionális pusztítást okozhatnának. Körülbelül 25 ezer ilyen létezhet, és eddig nagyjából 12 ezret sikerült azonosítani. 

Mit tehetünk ellenük?

A NASA DART küldetése (Double Asteroid Redirection Test – kettős aszteroida eltérítési kísérlet) bizonyította, hogy technikailag lehetséges egy aszteroida pályájának módosítása. Ugyanakkor

jelenleg nincs készenlétben egy újabb ilyen küldetés.  

A valódi védekezés kulcsa az idő: minél korábban fedeznek fel egy veszélyes objektumot, annál nagyobb az esély a beavatkozásra. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, mit jósolt a vak bolgár asszony a 2026-os évre.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.