Riasztó jóslat érkezett: ez a négy objektum elpusztíthatja a földi életet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Négy objektumot figyel meg a NASA, melyek potenciálisan elpusztíthatják bolygónkat. Ezek az égitestek szerencsére nincsenek igazán közel a Földhöz, de pályájuk finom módosulásai miatt 50%-os eséllyel csapódhatnak a bolygóba egymilliárd éven belül.

Az égből hulló kövek többsége apró. Meteorokként égnek el a légkörben, mielőtt bármilyen kárt okoznának. A nagy objektumok sokkal ritkábbak – de ha egy igazán hatalmas aszteroida csapódna a Földbe, annak következményei globálisak lennének. A történelemben már volt ilyen: azt a 66 millió évvel ezelőtti becsapódást, amely a nem madárszerű dinoszauruszok kihalásához vezetett, egy több kilométeres égitest okozta.

Ezek az objektumok elpusztíthatják a földi életet

Ma négy olyan ismert Földközeli objektum, röviden NEO (Near-Earth Object – a Föld pályájához közel keringő aszteroida vagy üstökös) létezik, amelynek átmérője meghaladja a 10 kilométert. Egy ilyen méretű objektum becsapódása valószínűleg a földi élet nagy részének pusztulását okozná. Fontos azonban tudni, hogy ezek jelenleg nem jelentenek közvetlen veszélyt – írja az IFLScience.

A Földet is elpusztíthatják ezek az óriási objektumok
Fotó: Juan Gartner / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

A legnagyobb közülük a 1036 Ganymed, egy körülbelül 35 kilométer átmérőjű, köves aszteroida.

A pályája alapján a Földhöz legközelebb eső pontja – ezt nevezik minimális pályametszési távolságnak, röviden MOID-nak (Minimum Orbit Intersection Distance – a két égitest pályája közti legkisebb távolság) – 0,34 csillagászati egység. A csillagászati egység, röviden AU (Astronomical Unit), a Föld és a Nap közti átlagos távolság. A 0,34 AU nagyjából 134-szerese a Föld-Hold távolságnak. Ez jóval nagyobb annál a határnál, amely alatt egy objektumot potenciálisan veszélyesnek minősítenek. 

  • A második a 3552 Don Quijote, amely körülbelül 19 kilométer átmérőjű, MOID-értéke 0,33 AU, vagyis szintén messze a veszélyes tartományon kívül kering.  
  • A harmadik a 433 Eros, amely 16 kilométeres átmérőjével a nagyobb NEO-k közé tartozik; minimális pályatávolsága 0,15 AU.  
  • A negyedik a 4954 Eric, amely 11 kilométer átmérőjű, és 0,19 AU-ra közelíti meg legjobban bolygónk pályáját. 

Egy objektumot akkor neveznek potenciálisan veszélyesnek, azaz PHO-nak (Potentially Hazardous Object – olyan égitest, amely elég nagy és elég közel kerülhet a Földhöz ahhoz, hogy komoly károkat okozzon), ha MOID-ja 0,05 AU-nál kisebb. A felsorolt négy aszteroida ennél jóval távolabb halad el, ezért jelenleg biztonságban vagyunk tőlük.  

Ugyanakkor a bolygók gravitációs hatása hosszú idő alatt megváltoztathatja az aszteroidák pályáját. Számítások szerint ezeknek az óriásoknak körülbelül 50% az esélyük arra, hogy egymilliárd éven belül veszélyesebb pályára kerüljenek. 

A több mint 1 kilométer átmérőjű NEO-k nagy részét már felfedezték; a becslések szerint körülbelül 5 százalékuk hiányzik még a nyilvántartásból. Az ismert Földközeli objektumok száma nemrég átlépte a 40 ezret, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet. 

A szakértők figyelmét ma nem elsősorban a „bolygógyilkos” méretű aszteroidák kötik le, hanem az úgynevezett „városgyilkosok”. Ezek körülbelül 140 méter átmérőjű objektumok, amelyek nem globális kihalást, hanem regionális pusztítást okozhatnának. Körülbelül 25 ezer ilyen létezhet, és eddig nagyjából 12 ezret sikerült azonosítani. 

Mit tehetünk ellenük?

A NASA DART küldetése (Double Asteroid Redirection Test – kettős aszteroida eltérítési kísérlet) bizonyította, hogy technikailag lehetséges egy aszteroida pályájának módosítása. Ugyanakkor

jelenleg nincs készenlétben egy újabb ilyen küldetés.  

A valódi védekezés kulcsa az idő: minél korábban fedeznek fel egy veszélyes objektumot, annál nagyobb az esély a beavatkozásra. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, mit jósolt a vak bolgár asszony a 2026-os évre.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.