A csendes gyilkostól ment meg ez a növény, Indiában így használják a hennát

Olvasási idő kb. 2 perc

A henna egy Magyarországon is sokak körében ismert gyógynövény, a legtöbben hajfestésre használják, mert természetes színanyagai kímélik a fejbőrt, mégis közepesen tartós színt kölcsönöznek a frizurának. Ám Indiában, ahol többek között őshonos a növény, a testet is hűtik vele az év legforróbb napjain, illetve természetes tetoválásként a nők kezét és lábát is díszítik vele különleges alkalmakkor.

A növénynek minden részét felhasználják, ám a legtöbb színanyag a levelében található, ezt őrlik porrá, és keverik össze meleg vagy forró vízzel, így aktiválódnak benne a vöröses színt adó anyagok. Az így készült pasztát a 45-50 fokos hőségben a lábfejre, a kézre és a fejre is felkenik – nők és férfiak egyaránt, ugyanis ahogy a masszából elpárolog a nedvesség, lehűti a testet.

Díszítésre is használják a hennát Indiában

A henna őrleményéből és vízből készült pasztával Indiában természetes, 1-2 hét alatt eltűnő díszítést is készítenek, ezt mehendinek hívják. A csipkeszerű, millió motívumot magában foglaló mintákat például a menyasszonyok karjára és lábára rajzolják fel az esküvő előtt, de a karwa chaut (ejtsd: karva csót) nevű ünnepkor – amikor az asszonyok egy napon át a férjük jóllétéért böjtölnek – is ez kerül a nők kézfejére. 

A mehendi ára attól függ, hogy mennyire nagy és bonyolult a minta, egy egyszerűbbért mindössze 400 indiai rúpiát kell fizetni – ez hozzávetőleg 1600 forint,  

míg egy esküvői díszért 1500 és 15000 rúpia között bármennyit elkérhetnek. 

A hennából készült dísz akkor marad tartós, ha megvárjuk, amíg megszárad – ez a hőmérséklettől függően 2-4 órát is igénybe vehet. Utána mustármagból készült olajjal kell bekenni a felületet, majd ledörzsölni a száraz pasztát. 24 óra alatt a minta rozsdás vörös színűre válik, és kb. egy hétig megőrzi a színét, ám csak két hét után kopik le teljesen. 

Ha arra is kíváncsi vagy, hogy hogyan festették a hajukat régen a nők, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.