Ilyen szörnyekkel temetik a telet Európában

Olvasási idő kb. 2 perc

Nemcsak hazánkban élnek még a téltemető, tavaszváró népszokások. Lássuk, más európai országokban miként várják a tél végét.

A magyarországi busójárás mindenki számára ismerős a bundába öltözött, faragott arcú rémségeivel. A főként a déli vármegyékre jellemző katolikus hagyomány a nagyböjt idején. A több nemzetiség számára fontos népszokást az UNESCO 2009-ben a világörökség részévé tette, 2012 óta hungarikum. 

A magyar hagyományok mellett számos más európai ország is igyekszik eltemetni a telet, hiszen a tavaszi újjászületés elengedhetetlen része az elmúlás lezárása. Ezeket vettük most sorra az Európa Pont összegző válogatásának segítségével. 

A tél végét így ünneplik a portugálok

Északkelet-Portugáliában a hamvazószerda előtti napokban, a farsang végén eljön a hajadon lányokért a careto, akinek célja, hogy megtermékenyüljenek. A sárga-zöld-piros ruhát viselő, a mi busóinkhoz hasonló mitikus lénynek öltözött fiatalok házról házra járnak, hogy a vitalitást és a megújulást ünnepeljék. 

A baszkok ellenben, bár közel vannak földrajzilag, az aratás időszakához kötnek egy hasonló látványt nyújtó jelenséget, a juantramposot, aki hamvazószerda előtt egy nappal érkezik meg hozzájuk. 

Itália-szerte is temetik a telet

Tramin, Dél-Tirol, illetve Észak- Olaszország  farsangi karneváljai a schanppviecherek köré épülnek fel. A furcsa, leginkább krokodilra vagy sárkányra hasonlító, több méteres állatszobrokat hatalmas csattogás közepette vezetik végig a tramini utcákon annak érdekében, hogy félelmetes külsejük és hangjuk elűzze a hideget. 

Szalmamedvét űznek a németek

A németek, illetve leginkább a keleti szorbok farsangi figurája neve alapján kedves lénynek tűnik, Strohbärnek, vagyis szalmamackónak nevezik. Ez a figura maga a tél, amit igyekeznek végigvezetni a hagyománytisztelő városok utcáin. Ebben az esetben is hangzavar az, amivel elűznék a telet. 

A franciák is egy medvét helyeznek a tél végi szokásaik középpontjába, főként a Pireneusok környékén, illetve Dél-Franciaország területén él a hagyomány. A portugál szokásokhoz hasonlóan a franciák medvéje is a hajadon lányokat hajtaná, ha hagynák. 

Idézőjel ikon

A Délnyugat -Bulgáriában dívó szokások értelmében viszont a férjes asszonyok vannak veszélyben,

A babugerinek, azaz a tél szellemének öltözött férfiak szintén a termékenység fenntartását tűzték ki célul, ő az új esztendő első napján érkezik. A csehek krampusza ellenben a gyermekeket veszi célba, ahogy nálunk, ott is Mikulás idején érkezik, és megbünteti a rosszakat. 

Ha többre is kíváncsi vagy a krampusz hagyományával kapcsolatban, kattints ide, és olvass tovább!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.